Oklahoma vallási charter iskolája: Új fejezet nyílhat az állam és egyház viszonyában?

Nagy érdeklődés mellett tárgyalta 2025. április 30-án az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága azt a kérdést, hogy Oklahoma állam létrehozhatja-e az ország első, államilag finanszírozott, vallási alapú charter iskoláját. A St. Isidore of Seville (Sevillai Szent Izidor) nevű intézmény egy online, K-12 (óvodától érettségiig tartó) iskola lenne. Működtetését az Oklahoma City Római Katolikus Érsekség és a Tulsa Egyházmegye vállalná. Az ügy komoly vitákat váltott ki az állam és egyház szétválasztásának amerikai értelmezéséről.

Mi is az a charter iskola?

Mielőtt mélyebbre ásnánk, érdemes tisztázni, mit jelent a charter iskola. Ezek jellemzően közpénzből fenntartott, de nagyobb autonómiával rendelkező iskolák. Az Egyesült Államokban a szülők szabadon választhatják ezeket gyermekeik számára. Míg a hagyományos állami iskoláknak szigorú tantervi és képesítési előírásoknak kell megfelelniük, a charter iskolák ezektől jórészt mentesülnek. Eddig azonban, más közoktatási intézményekhez hasonlóan, ezek az iskolák is világiak, azaz vallásilag semlegesek voltak.

Az alkotmányos dilemma: Szabad vallásgyakorlás kontra állam és egyház szétválasztása

A St. Isidore körüli jogi vita rávilágít az amerikai alkotmány Első Kiegészítésének vallási záradékaiban rejlő feszültségre. Ez kimondja: „A Kongresszus nem alkot törvényt valamely vallás alapítása vagy a vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában.” A vallás szabad gyakorlásának joga (Free Exercise Clause) garantálja, hogy mindenki szabadon hihessen abban, amiben akar. Azonban vita övezi, mi minősül a vallás „alapításának” (Establishment Clause), vagyis hol húzódik a határ az állam és az egyház szétválasztásában.

Ebben az esetben a konkrét kérdés az, hogy az állam fordíthat-e közpénzt arra, hogy a szülők vallási alapú charter iskolába írathassák gyermekeiket. Az iskola támogatói az Oklahoma Legfelsőbb Bíróságának 2024-es döntését fellebbezték meg. Az oklahomai bíróság akkor kimondta, hogy egy vallási charter iskola sérti az állami törvényeket, valamint Oklahoma és az Egyesült Államok alkotmányát is.

Az Oklahomai Legfelsőbb Bíróság tárgyalóterme az oklahomai Capitolium épületében. AP Photo/Sue Ogrocki

Érvek és ellenérvek a Legfelsőbb Bíróság előtt

Kevin Stitt, Oklahoma republikánus kormányzója, aki támogatja St. Isidore létrehozását, úgy fogalmazott: az ügy „életünk egyik legjelentősebb vallási és oktatási szabadsággal kapcsolatos döntése lehet”.

Ezzel szemben az iskola ellenzőinek ügyvédje – akiket Gentner Drummond oklahomai főügyész vezet, aki megakadályozta az iskola megnyitását – arra figyelmeztetett: ha St. Isidore győz, az „ahhoz a megdöbbentő szabályhoz vezetne, hogy az államoknak nemcsak lehetőségük van, de kötelességük is finanszírozni és létrehozni állami vallási iskolákat”. Ez szerinte gyökeres fordulatot jelentene a bíróság eddigi gyakorlatához képest.

Az ügy két kulcskérdés körül forog:

1. Egy magánkézben lévő és működtetett iskola tanítása állami tevékenységnek minősül-e pusztán azért, mert szerződést köt az állammal ingyenes oktatási lehetőség biztosítására? Más szóval: állami szereplőnek tekinthető-e egy charter iskola?
2. Hogyan alkalmazandó az Első Kiegészítés vallási záradéka egy vallási charter iskolára? Sérti-e Oklahoma a szabad vallásgyakorlás jogát azzal, hogy kizár iskolákat a charter programból „kizárólag azért, mert azok vallásiak”? Ha igen, indokolja-e ezt a kizárást az állam és egyház szétválasztásának elve?

Fontos háttérinformáció, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt években fokozatosan tágította a vallási iskoláknak nyújtható állami támogatások körét. 2016 óta három jelentős ügyben is kimondták, hogy az államok nem tagadhatják meg intézményektől vagy hívőktől az általánosan elérhető, adófizetői pénzből finanszírozott támogatásokat pusztán vallási hovatartozásuk miatt.

Gentner Drummond főügyész (aki szintén republikánus, de elődje döntését megváltoztatva lépett fel az iskola ellen) azzal érvel, hogy St. Isidore „visszaél a vallásszabadság fogalmával, eszközként használva azt az államilag finanszírozott vallás igazolására”. Hangsúlyozta, hogy Oklahoma charter iskolái „az állami iskola minden jellemzőjét magukon viselik”, például teljes mértékben állami finanszírozásúak. Ha ez az érvelés győz, az azt jelentené, hogy St. Isidore állami szereplő, és így nem részesíthet előnyben egyetlen vallást sem.

Mit mutatott a szóbeli meghallgatás?

Az április 30-i szóbeli meghallgatáson a nyolc résztvevő bíró közül öten (Clarence Thomas, Samuel Alito, Neil Gorsuch, Brett Kavanaugh és John Roberts főbíró) szimpatizálni látszottak St. Isidore ügyével. (Amy Coney Barrett bíró indoklás nélkül távol maradt.)

Roberts főbíró megjegyezte, hogy St. Isidore létrehozása „sokkal átfogóbb [állami] beavatkozásnak” tűnik egy vallási szervezet életébe, mint a korábbi, támogatást kiterjesztő ügyek. Ez némi bizonytalanságot hagyott a szavazatával kapcsolatban. Ugyanakkor ő és a másik négy, támogatást pártoló bíró nyitottnak tűnt arra az érvre, hogy a vallási iskolák kizárása a charter programokból alkotmányellenes vallási alapú diszkrimináció. Kavanaugh bíró szerint „nem lehet másodrangúként kezelni a vallásos embereket és intézményeket” az Egyesült Államokban.

A másik három bíró – Sonia Sotomayor, Elena Kagan és Ketanji Brown Jackson – szkeptikusnak tűnt az állami támogatás kiterjesztésével kapcsolatban. Sotomayor bíró rámutatott az Első Kiegészítésen belüli feszültségre, megjegyezve St. Isidore ügyvédjének: „azt állítja, hogy a szabad vallásgyakorlás záradéka felülírja az állam és egyház szétválasztásának lényegét.” Jackson bírónő szerint St. Isidore „nem egy olyan juttatástól van megfosztva, amit mindenki más megkap. Hanem olyantól, amit senki más nem kap meg: a lehetőséget, hogy vallásos állami iskolát hozzon létre.”

Ha Roberts főbíró végül a három szkeptikus bíróval ért egyet, a 4-4-es szavazategyenlőség azt jelentené, hogy az Oklahomai Legfelsőbb Bíróság döntése érvényben marad.

Összegzés és kitekintés

A St. Isidore-ügy kimenetele jelentősen átformálhatja az állam és egyház viszonyát az amerikai oktatásban. A döntés, amely valószínűleg június végén várható, választ adhat arra a kérdésre, hogy meddig terjedhet az állami finanszírozás a vallási intézmények felé anélkül, hogy sérülne az alkotmányos szétválasztás elve. Ahogy Yogi Berra baseball-legenda mondta: „a meccsnek csak a végén van vége.” Az ítélet mindenképpen mérföldkő lesz a vallásszabadság és az oktatás kapcsolatának értelmezésében.

Ha érdekel, hogyan hat a hit a modern társadalmakra, nézd meg a kapcsolódó írásainkat is – és oszd meg, ha szerinted is érdemes beszélni róla.