Pápaválasztás előtt: Pletykák, kritikák és várakozás a Vatikánban
A Vatikán falai között ezekben a napokban tapintható a feszültség. Hamarosan összeül a konklávé, a bíborosi testület, hogy megválassza a Katolikus Egyház következő vezetőjét. Az ilyenkor szokásos találgatások mellett most azonban komoly híresztelések és kritikák is borzolják a kedélyeket, különösen az egyik legesélyesebb jelölt, Pietro Parolin bíboros körül. Ismerkedjünk meg a helyzettel közelebbről.
Pletykák és cáfolatok: Parolin bíboros körüli híresztelések
Egy olasz napilap, az Il Tempo május 1-jén olyan hírt közölt, amely gyorsan bejárta a világsajtót. A cikk szerint Pietro Parolin bíboros, aki Ferenc pápa alatt államtitkárként szolgált és akit sokan esélyesnek tartanak a pápai trónra (az ilyen jelölteket papabile-nek nevezik), hirtelen vérnyomásesést szenvedett. Állítólag közel egy órán át orvosi segítségre szorult. A Vatikán azonban gyorsan reagált. Matteo Bruni szentszéki szóvivő egy május 2-i sajtótájékoztatón határozottan cáfolta az értesülést. „Nem, ez nem történt meg” – jelentette ki. Egy másik bíboros, a kolumbiai Jorge Enrique Jiménez Carvajal (aki kora miatt már nem választó bíboros) szintén megerősítette, hogy találkozott Parolinnal, aki teljesen jól volt.
Érdekes módon az Il Tempo cikke csak egy hosszabb beszámoló végén említette a feltételezett egészségügyi incidenst. A cikk fő témája egy másik bíboros, Angelo Becciu volt, aki pénzügyi botrányok miatt kénytelen volt távol maradni a konklávétól. Egyes olasz médiumok szerint Parolin akár 40-50 szavazattal is indulhat a konklávén. A pápává választáshoz 89 szavazatra, azaz kétharmados többségre van szükség.
Nem ez az első eset, hogy egy esélyes jelölt egészségi állapotáról kelnek szárnyra pletykák. A 2013-as konklávé előtt, amely végül Ferenc pápát (eredeti nevén Jorge Bergogliót) választotta meg, szintén keringtek hírek Bergoglio bíboros állítólagos betegségeiről. Akkoriban 76 évesen egyesek „túl idősnek” tartották. Azt híresztelték, hogy hiányzik az egyik tüdeje. Valójában csak a jobb tüdejének egy kis részét távolították el korábban. Végül Óscar Rodríguez Maradiaga bíboros győzte meg társait, hogy Bergoglio elég egészséges a pápai hivatalhoz. Ferenc pápa pontifikátusa végül közel 13 évig tartott.
Parolin bíborosról (aki most 70 éves) más, névtelen forrásokra hivatkozó hírek is megjelentek. Ezek szerint egyik támogatója kritizálta Ferenc pápát, vagy hogy Ferenc pápa élete végén már nem bízott Parolinban. Sőt, egyesek szerint vasárnapi prédikációja sem volt elég karizmatikus.
Pietro Parolin bíboros, a Szentszék államtitkára felszólal a COP29 ENSZ Éghajlatváltozási Csúcstalálkozó plenáris ülésén, 2024. november 13-án, Bakuban, Azerbajdzsánban. (AP Photo/Sergei Grits)
Kritikus hangok: Vádak a szexuális visszaélések kezelésével kapcsolatban
Parolin bíborost nem csak pletykák érik. Egy péntek reggeli sajtótájékoztatón a BishopAccountability.org nevű, szexuális visszaélésekkel foglalkozó civil szervezet éles kritikát fogalmazott meg vele szemben. Anne Barrett Doyle, a szervezet társigazgatója kijelentette: „Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a világon egyetlen egyházi tisztviselő sem játszott akkora szerepet a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos információk visszatartásában a polgári hatóságok elől, mint Parolin bíboros.”
Barrett Doyle több esetet is felsorolt. Ausztrál, chilei, brit és lengyel hatóságok kérték Parolin hivatala segítségét visszaélésekkel kapcsolatos iratokhoz való hozzáférésben, de elutasították őket. Hasonló történt svájci kutatókkal is, akik a svájci püspökök megbízásából dolgoztak. Doyle szerint különösen az ausztrál kérés elutasítása „akadályozta az ausztrál ügyészeket abban, hogy gyermekmolesztálókat bíróság elé állítsanak – ez az igazságszolgáltatás akadályozása”. A felelősséget egyértelműen Parolinnak tulajdonította.
A sajtótájékoztatón Fülöp-szigeteki túlélők is aggodalmukat fejezték ki. Szerintük egy másik esélyes jelölt, Luis Antonio Tagle bíboros sem tett eleget a visszaélésekkel szemben, amíg Manila érseke volt.
A konklávé előszobájában: Készülődés és várakozás
Miközben a találgatások és viták zajlanak, a Vatikánban már a gyakorlati előkészületek is folynak. Péntek reggel szerelők felszerelték a híres kéményt a Sixtus-kápolna tetejére. Ebből a kéményből száll majd fel a füst, amely jelzi a Szent Péter téren várakozó híveknek, hogy sikerült-e pápát választani. A konklávé során a bíborosok szavazólapjait elégetik. Ha nem születik meg a szükséges kétharmados többség, fekete füst száll fel (füstjelek olaszul: fumata nera). Ha viszont megválasztották az új pápát, fehér füst (fumata bianca) jelzi az örömhírt.
Tűzoltók felszerelik a kéményt a Sixtus-kápolna tetejére, ahol a bíborosok összegyűlnek majd az új pápa megválasztására, a Vatikánban, 2025. május 2-án. (AP Photo/Gregorio Borgia)
A konklávét megelőző napokban a bíborosok úgynevezett általános kongregációkon tanácskoznak. Latin-amerikai bíborosok reménykedve és izgatottan nyilatkoztak a folyamatról. Visszautasították azokat a félelmeket, hogy a földrajzilag rendkívül sokszínű Bíborosi Kollégium nehezen találna egységre. Jiménez Carvajal bíboros szerint nincsenek megosztva. Az egységről pedig azt mondta: „Meg kell teremtenünk, és nehéz megteremteni.”
Mit várnak a bíborosok? Egység és iránykeresés
Több bíboros is jelezte, hogy még ismerkednek egymással a kongregációkon. Azonban a jelenlegi formátum, ahol főleg előre elkészített beszédeket hallgatnak meg, nem feltétlenül segíti ezt. William Goh szingapúri bíboros (aki választó) elmondta, hogy még általános kérdésekről és a következő pápa szükséges tulajdonságairól vitáznak. Bizonytalan volt abban, meddig tarthat majd a konklávé. „Mit tudhatok én?” – kérdezte a salvadori Gregorio Rosa Chávez bíboros (ő sem választó). Pedig korábban még abban reménykedett, hogy 3-4 nap alatt véget érhet a választás.
Bruni szóvivő azt is közölte, hogy a várható 133 választó bíborosból négyen még nem érkeztek meg. Ketten pedig egészségügyi okokból már vissza is léptek: Antonio Cañizares Llovera spanyol és John Njue kenyai bíborosok.
A péntek délelőtti kongregáción 25 bíboros szólalt fel. Témáik között szerepelt Ferenc pápa evangelizációs munkájának folytatása (különösen a fiatalok felé). Beszéltek a szenvedésekkel teli, de erős hitről tanúskodó keleti egyházakról. Szó esett az evangéliumi „kölcsönös szeretet tanúságtételéről”. Fontos téma volt a liturgia és a kánonjog jelentősége. A szinodalitás (az egyház közös útjának keresése) és a szekularizmus (elhívilágiasodás) leküzdése is napirendre került. A bíborosok megemlítették a szexuális visszaélések és pénzügyi botrányok okozta „ellentétes tanúságtételeket” is.
Jiménez Carvajal bíboros szerint „öt, az ENSZ-nél is jobb beszédet” hallottak. Kiemelte európai, dél-afrikai és torontói bíborosok felszólalásait.
A bíborosok szombaton, hétfőn és kedden ismét találkoznak, mielőtt szerdán, május 7-én megkezdődik a konklávé. Miközben folyik a vita Ferenc pápa utódjáról, Ángel Sixto Rossi argentin bíboros, jezsuita és Ferenc pápa barátja szerint a legjobb jelöltnek három tulajdonsággal kell rendelkeznie: „irgalmasság, szeretet és a legkiszolgáltatottabbak szolgálata.”
Összegzés és kitekintés
A következő napok és hetek tehát izgalmasnak ígérkeznek a Vatikánban és az egész katolikus világ számára. A pápaválasztást megelőző időszakot pletykák, komoly vádak, de a jövő iránti remény és várakozás is jellemzi. A bíborosok előtt álló feladat óriási: olyan vezetőt kell választaniuk, aki képes eligazodni a modern világ kihívásai között, miközben hű marad az egyház alapvető tanításaihoz és küldetéséhez.
Ha érdekli, hogyan alakítja a hit a modern világot, vagy kíváncsi a pápaválasztás kulisszatitkaira, kövesse figyelemmel további írásainkat is – és ossza meg gondolatait, ha Ön szerint is fontos ezekről a témákról beszélni.
