A következő pápaválasztás, a konklávé közeledtével a figyelem egyre inkább a Vatikán felé fordul. Bár a világ katolikusainak alig több mint 4%-át teszik ki, a pápaválasztó testület közel 8%-át adják majd: a Rómába érkező tíz amerikai bíborosnak tehát jelentős számbeli befolyása lesz a következő egyházfő kiválasztásában. Mély, bár fájdalmasan szerzett tapasztalattal rendelkeznek az egyházi szexuális visszaélések kezelésében, amely évtizedek óta sújtja az egyházat, és hozzáértő pénzügyi adminisztrátoroknak tartják őket.
Nem utolsósorban az amerikai kontingens – amely összesen 17 főt számlál, beleszámítva a szavazásra már túl idős bíborosokat is – rendelkezik a legbőkezűbb anyagi háttérrel. Az amerikai egyház messze a legnagyobb adományozója a pápa jótékonysági alapjának, az úgynevezett Péter-filléreknek (Peter’s Pence).
„Míg Amerika talán már nem az a szuperhatalom, mint korábban volt, az amerikai katolicizmus még mindig szuperhatalomnak számít” – mondta Massimo Faggioli, a Villanova Egyetem teológia professzora és vezető Vatikán-szakértő.
Nem egységes tábor: Folytonosság vagy szakítás?
Amit azonban az amerikai bíborosok nem hoznak magukkal, az az egység. „Lehetetlen őket egyetlen szavazóblokként kezelni” – fogalmazott Dan Cosacchi, a Scrantoni Egyetem missziós és szolgálati alelnöke. Bár nem feltétlenül illeszkednek az amerikai politikai ideológiákhoz, a bíborosokat két fő csoportba sorolhatjuk: akik Ferenc pápa örökségének folytatását, és akik az attól való szakítást részesítik előnyben.
A szavazó bíborosok közül hatot Ferenc pápa nevezett ki, és fontos pozíciókat bízott rájuk a vatikáni bürokráciában, a Római Kúriában. Ez képessé teszi őket arra, hogy megfogalmazzák az elhunyt pápa üzenetét és jövőképét az egyház számára.
A Ferenc pápa irányvonalát követők
A leghatározottabb hangok közé tartozik a 76 éves chicagói bíboros, Blase Cupich, aki 2016 óta tagja a püspökök kinevezéséért felelős vatikáni dikasztériumnak. Ezt a pozíciót arra használta, hogy támogassa saját jelöltjeit fontos posztokra. Az elmúlt négy hónapban két jelenlegi vagy volt segédpüspökét is magasabb pozícióba juttatta. Ferenc pápa decemberben szokatlanul magas számú, öt új segédpüspököt adott mellé.
Cardinal Sean Patrick O’Malley (balra) beszél a médiának, mellette Cardinal Blase J. Cupich, Chicago érseke (jobbra), egy Ferenc pápa által összehívott négynapos szexuális visszaélésekkel foglalkozó csúcstalálkozón Rómában, 2019. február 22-én. (RNS fotó/Jack Jenkins)
Két héttel később Ferenc pápa Robert McElroy bíborost (71), közeli szövetségesét, San Diegóból Washingtonba küldte. Itt továbbra is az elhunyt pápa migránsok és környezetvédelem iránti aggodalmát, valamint az LMBTQ+ emberek felé való nyitottságát hangsúlyozza.
McElroy elődje Washingtonban, Wilton Gregory bíboros (77) szintén Ferenc pápa szövetségese. Ő az első afroamerikai bíboros, aki részt vesz egy konklávén. Gregory a 2000-es évek elején az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt. Ekkor alkották meg a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Chartát (közismert nevén a Dallas Chartát). Ez zéró toleranciát hirdetett a visszaélésekkel szemben és megelőző intézkedéseket vezetett be.
Ezeknek a bíborosoknak a lelkipásztori megközelítése vonzó lehet azoknak a katolikusoknak, akik eltávolodtak az egyháztól, mondta Cosacchi. Különösen igaz ez az LMBTQ+ elfogadás terén tapasztalható hangnemváltásra. A Public Religion Research Institute 2023-as felmérése szerint a volt katolikusok több mint fele a meleg és leszbikus emberekkel kapcsolatos negatív tanításokat említette az egyház elhagyásának okaként.
A konzervatívabb hangok
A szavazó bíborosok között azonban ott vannak Ferenc pápa stílusának és jövőképének legádázabb ellenzői is. Raymond Leo Burke bíboros (76) nyíltan kritizálta a pápát. Különösen az LMBTQ+ katolikusok felé tett gesztusai és az elvált, újraházasodott párok áldozásának óvatos engedélyezése miatt.
XVI. Benedek pápa nevezte ki a Vatikán legfelsőbb bíróságára, az Apostoli Szignatúrához 2008-ban. Burke Ferenc pápa alatt a Szuverén Máltai Lovagrend patrónusa is lett. Ám Ferenc pápával szembeni kitartó ellenállása végül oda vezetett, hogy a pápa 2023-ban megvonta tőle vatikáni juttatását és lakását. Ez a megaláztatás csak megerősítette pozícióját a konzervatív főpapok de facto vezetőjeként. Valószínűleg igyekszik majd elterelni a szavazatokat a Ferenc pápával összhangban lévő jelöltekről.
Cardinal Daniel DiNardo, a Galveston-Houstoni Főegyházmegye bíborosa beszédet mond 2017. november 13-án az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia éves őszi ülésén Baltimore-ban. DiNardo akkoriban az USCCB elnöke volt. (AP Photo/Patrick Semansky)
A houstoni Daniel DiNardo bíborost (75) szintén konzervatívnak tartják. Ő azonban nyilvánosan hangsúlyozta Ferenc pápa iránti tiszteletét. Az amerikai püspöki konferencia elnökeként 2016-ban a Cruxnak adott interjúban visszautasította azt a felvetést, hogy megválasztása Ferenc-ellenes lett volna. Azt mondta: „Őrültség azt gondolni, hogy én valamilyen módon ne lennék Ferenc pápával.”
James Michael Harvey bíboros (75) több fontos pozíciót töltött be a Vatikánban az elmúlt három pápaság alatt. Két évtizeden át a pápai ház vezetője volt, mielőtt a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika főpapja lett. Tanításbeli kérdésekben konzervatív, alaposan ismeri az egyház belső működését. Állítólag mindennél többre értékeli a diszkréciót.
Kulcskérdések: Pénzügyek és visszaélések kezelése
Egy téma, amelyről valószínűleg minden amerikai bíboros határozottan fog beszélni, az a pénzügyi és gazdasági reform. Ezt Benedek pápa kezdte el, és Ferenc pápa folytatta. A legutóbbi, 2022-es vatikáni költségvetési jelentés évente átlagosan mintegy 98 millió dolláros veszteséget mutatott. Emellett eladósodott nyugdíjalapot és csökkenő adományokat jelzett.
Az ír származású amerikai bíboros, Kevin Farrell (77) a Vatikán pénzügyeinek egyik szakértője volt. Ő tájékoztatta bíborostársait a költségvetésről szerdán (április 30-án). Farrell a pápai kamarás (camerlengo) is, az egyház ideiglenes vezetője és kulcsfigura az új pápára való átmenetben. 2020 óta Farrell a Bizalmas Ügyek Bizottságának elnöke. Ennek hatásköre van bármely jogi, pénzügyi és gazdasági ügyet titkosítani „az egyház nagyobb java érdekében”. 2022-ben a Pápai Befektetési Bizottság elnöke lett.
John Carr, az amerikai püspöki konferencia egyik régi világi osztályvezetője, aki nagyra értékelte Farrell munkáját a latinó katolikus ügyek terén a washingtoni főegyházmegyében, „lenyűgözőnek” nevezte, hogy Farrell „az epicentrumban” van az egyház ezen kulcsfontosságú időszakában.
Bíborosok vesznek részt egy misén, amelyet Pietro Parolin bíboros celebrál a Szent Péter téren a Vatikánban, Ferenc pápa halálát követő kilencnapos gyász második napján, 2025. április 27-én. (AP Photo/Andreea Alexandru, File)
Farrell hírnevén egy folt esett. Washingtonban szorosan együttműködött Theodore McCarrick volt bíborossal, egy ismert visszaélővel. Azonban mind a tíz amerikai választó bíboros szembesült már valamilyen vizsgálattal a szexuális visszaélések kezelése kapcsán. A SNAP, a túlélők érdekvédelmi csoportja, hivatalos jelentéseket nyújtott be kilencük ellen visszaélések helytelen kezelésével kapcsolatos vádakkal, különböző súlyosságú ügyekben, és mind a tíz ellen panaszt emelt.
Lehet amerikai pápa? Esélylatolgatás
Kevesen hiszik, hogy bármelyik piros kalapos amerikait pápává választanák. A bíborosok hagyományosan távol akarják tartani az egyházat a politikai és gazdasági hegemónoktól.
Faggioli azonban, utalva az Egyesült Államok csökkenő globális befolyására, azt mondta: „Egy amerikai pápa kevésbé lehetetlen, mint gondolnánk.”
Bár még mindig kicsi az esély, két amerikai bíborost emlegetnek papabile-ként, vagyis lehetséges pápajelöltként. A chicagói születésű Robert Francis Prevost bíborost (69) Ferenc pápa 2023-ban nevezte ki a püspökökkel foglalkozó dikasztérium élére. Így ismert figura a főpapok körében. „Kevés emberhez hasonlóan személyesen ismeri az összes püspököt és bíborost” – mondta Faggioli.
Prevost kánonjog szakértő és több nyelven beszél. 2001-ben az Ágoston-rend generális elöljárója lett. „Mérsékelt, kiegyensúlyozott alakként tartják számon, aki szilárd ítélőképességéről és kiváló hallgatási képességéről ismert” – írta róla John Allen vatikáni szakértő a Cruxon.
Ami Prevostot különösen vonzóvá teszi, az a „nem-amerikaisága”. Meghatározó éveit Rómában, majd Peruban töltötte, ahol egy ágostonos szemináriumot vezetett. Miután 1999-ben visszatért Chicagóba, és két cikluson át vezette az Ágoston-rendet, Ferenc pápa visszaküldte Peruba, majd végül Rómába.
Prevostnak azonban bizonytalan a múltja a szexuális visszaélések kezelésében chicagói és perui egyházmegyéiben. Ez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy pápaként képes lenne-e előmozdítani az elszámoltathatóságot. Álláspontja az LMBTQ+ katolikusok felé való nyitásról és a nők pappá szenteléséről nehezen meghatározható. Azonban hűségesen támogatta Ferenc pápa dokumentumait és üzenetét.
Egyes híradások a newarki (New Jersey) Joseph Tobin bíborost (72) is a következő pápa lehetséges jelöltjei közé sorolják. Vallási rendje, a Redemptoristák feltörekvő csillagaként érkezett Rómába. Tobin sajnálkozott, hogy fel kellett adnia a jégkorongozást, miután nehezen talált csapatot Rómában.
2010-ben Benedek pápa kinevezte őt a szerzetesrendekkel foglalkozó vatikáni dikasztérium titkárává. Amikor azonban a pápa fellépett az egyre függetlenebb Női Szerzetes Elöljárók Konferenciája ellen (amely jelenleg az amerikai katolikus nővérek mintegy kétharmadát képviseli), Tobin pletykák szerint tiltakozott, és áthelyezték. Azok, akik ismerik, azt mondják, hogy a bíborosnak, akinek nyolc húga van, különös tisztelete van a nők iránt. Egyszer azt állította, nem ellenezné, ha nők lennének bíborosok.
Joseph William Tobin bíboros részt vesz egy misén Ferenc pápa halálát követő kilencnapos gyász ötödik napján a vatikáni Szent Péter-bazilikában, 2025. április 30-án. (AP Photo/Alessandra Tarantino)
Tobin az Indianapolisi, majd a Newarki főegyházmegyét vezette. Ferenc pápa 2016-ban emelte bíborosi rangra. Ferenc pápához hasonlóan, az öt nyelven beszélő Tobin régóta kiáll a bevándorlók mellett. Nemrégiben ő adott otthont az egyik első vallásközi istentiszteletnek a bevándorlókkal való szolidaritás jegyében. Ezt egy héttel a második Trump-adminisztráció előtt tette, olyan formátumban, amely később más püspökök számára is mintául szolgált.
Tobin ellen is érkezett egy Vos Estis jelentés a SNAP-tól. Ez McCarrick visszaéléseinek örökségének kezelésével kapcsolatos a Newarki főegyházmegyében.
A pápai esélyesek között említik a New York-i Timothy Dolan bíborost (75) is. Főként azonban a „Főemlítő”, Donald Trump amerikai elnök teszi ezt, akivel Dolannek baráti kapcsolata van. Dolan imát mondott az elnök második beiktatásán, és a szavazó bíborosok között lesz a konklávén.
De Trump alkalmi támogatása Dolannek, az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia volt elnökének, lehet, hogy rontotta esélyeit arra, hogy megbízható hang legyen ezen a konklávén. „Nagyon szorosan összekapcsolódott Donald Trumppal, és ez nem fogja segíteni abban, hogy hiteles legyen a többi bíboros szemében” – mondta Faggioli.
A nem szavazó, de befolyásos idősebb bíborosok
Számos, 80 év feletti, tehát nem szavazó amerikai bíborosnak mindazonáltal van szava a konklávé előtti vatikáni megbeszéléseken. Közülük kiemelkedik a kapucinus szerzetes, Sean Patrick O’Malley bíboros (80). Leginkább a bostoni főegyházmegye szexuális visszaéléseinek és eltussolásának következményeivel való szembenézéséről ismert. Ferenc pápa alatt befolyásos vatikáni pozíciókat töltött be, kezdve a Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottságával 2014-től.
Donald Wuerl bíboros (84), aki McCarricket követte Washington érsekeként, bíborostársai szemében olyan egyházfiként él, aki képes áthidalni az ideológiai megosztottságot. Azonban őt is beárnyékolják azok a vádak, hogy nem kezelte megfelelően McCarrick bűneit. Roger Mahony bíboros (89), Los Angeles érseke 1985 és 2011 között, azzal vádolták, hogy a visszaélést elkövető papokat inkább áthelyezte, minthogy jelentette volna őket a hatóságoknak. Utódja, Jose H. Gomez érsek 2013-ban minden egyházmegyei felelősségétől megfosztotta.
Ennek ellenére Mahony, aki az utóbbi években Ferenc pápa szövetségese volt, szavazhatott a 2013-as konklávén, amely Ferenc pápát megválasztotta. Hivatalos tanúja volt Ferenc pápa koporsójának lezárásánál április 25-én, ami felháborodást váltott ki az egyházi visszaélések túlélőinek szószólói körében.
A többi nem szavazó bíboros konzervatívabb, és az egyház belső ismeretét hozzák a konklávéra. Köztük van Edwin Frederick O’Brien bíboros (80), Baltimore és az Amerikai Katonai Szolgálatok volt érseke; Adam Maida bíboros (95), aki Detroit érseke volt, tapasztalt kánonjogász, és több pozíciót töltött be az amerikai püspöki konferencián; valamint Justin Rigali bíboros (90), St. Louis, majd Philadelphia volt érseke, akit lemondásra kényszerítettek az ő felügyelete alatt történt szexuális visszaélési botrányok után.
James Stafford bíboros (92) Denver érsekeként szolgált, mielőtt a világiakért felelős pápai bizottság vezetője lett. Teológiai kérdésekben katolikus konzervatív, és határozott kritikusa volt az Obama-adminisztrációnak, amelyet 2008-ban „agresszívnek, bomlasztónak és apokaliptikusnak” nevezett.
Összegzés és kitekintés
Az amerikai bíborosok tehát jelentős súllyal, de belső megosztottsággal érkeznek a következő pápaválasztásra. Tapasztalatuk az egyházi visszaélések kezelésében, pénzügyi erejük és a Ferenc pápa örökségéhez való eltérő viszonyulásuk mind befolyásolhatják a konklávé kimenetelét. Bár amerikai pápa megválasztása továbbra is valószínűtlennek tűnik, az amerikai bíborosok szava és szavazata kétségtelenül meghatározó lesz a katolikus egyház jövőjének alakításában.
Ha érdekel, hogyan hat a hit a modern társadalmakra, vagy kíváncsi vagy a Vatikán belső működésére, nézd meg kapcsolódó írásainkat is – és oszd meg ezt a cikket, ha szerinted is érdemes beszélni róla.
