A Moszkva által ellenőrzött szakadár Moldova régió „humanitárius gesztusként” kap gázt a Kremltől, míg az ország többi része továbbra is elzárva marad, miután Oroszország állítólagos kifizetetlen adósságaira hivatkozva leállította a szállítást január 1-jén.
Moldova szakadár Dnyeszteren túli régiója „humanitárius segélyként” kap gázt Oroszországtól, de az ország többi része továbbra is elzárva marad Moszkva ellátásától – közölte szerdán Vadim Krasznoszelszkij, a Kreml által támogatott szeparatista vezető.
Moldova és Transznisztria is veszélyhelyzetet hirdetett, miután Oroszország január 1-jén leállította a gázszállítást, hivatkozva a korábbi szállításokért fennálló állítólagos 709 millió dolláros (688 millió eurós) adósságra – ezt az állítást a moldovai kormány hevesen cáfolta.
Kedden azonban Krasznoselszkij közölte, hogy az orosz energiaügyi minisztériummal folytatott „tárgyalások” után helyreállítják a térség gázellátását. Krasznoselszkij kifejtette, hogy visszaállítják a szállítmányokat, hogy Dnyeszteren túlmenően „humanitárius és technikai segítséget” nyújtsanak, bár nem adott határidőt arra vonatkozóan, hogy ez mikor fog megtörténni.
A Dnyeszteren túli régióban, ahol a hőmérséklet gyakran nulla fok alá süllyed, a múlt héten meghosszabbították a rendkívüli állapotot, miután a gázszállítás leállítása miatt szinte az összes ipari tevékenységet bezárták, és akár napi nyolc órás áramkimaradást is eredményeztek.
A moldovai tisztviselők hétfőn rendkívüli állapotot hirdettek, arra hivatkozva, hogy a gázhiány humanitárius válságot idézhet elő Transznisztriában, amely egy 1992-es rövid háborút követően egyoldalú és nemzetközileg el nem ismert függetlenséget követelt.
Moldova többi része azonban továbbra is energiahiányban szenved majd. Az EU-tagjelölt ország gázszállítását leállították egyrészt a Moszkva szerint kifizetetlen adósságnak számító, másrészt az Ukrajna és Oroszország közötti ötéves megállapodás vége miatt, amely megakadályozta a Kreml gázának ukrajnai területen keresztül történő Európába áramlását.
Az energiaáramlás „fegyverezve”
A megállapodás vége főként a transznisztriai Kuciurgan erőművet érinti, amely Moldova egész területén termel áramot. Az üzemet 2004-ben privatizálták, majd később eladták egy orosz állami vállalatnak – ez a folyamat Chisinau szerint illegális.
Decemberben Dorin Recean moldovai miniszterelnök azt mondta, hogy az ország „kivételes helyzettel” néz szembe, és azzal vádolta Moszkvát, hogy szándékosan „fegyverzi” az energiaáramlást ukrán és uniós politikusokkal együtt.
Moldova nyugatbarát kormánya visszavágott azon állításainak, miszerint jelentős kifizetetlen adósságai vannak a Gazprom orosz gázipari óriáscégnek, amely felbontotta szerződését Moldovával – Moldova fő gázszolgáltatójával –, amelyben az orosz vállalat többségi részesedéssel rendelkezik.
A kormány brit és norvég könyvvizsgáló cégekre hivatkozva azt állítja, hogy adóssága megközelíti a 8,6 millió dollárt (8,3 millió eurót), ami töredéke annak, amivel a Gazprom vádolja.
A moldovai kormány január 1-jétől számos intézkedést hajtott végre az energiafogyasztás csökkentésére, beleértve a középületek és kereskedelmi épületek világításának legalább 30%-os korlátozását, valamint a csúcsidőn kívül működő, energiaigényes vállalkozásokat.
Recean azt is elmondta, hogy az ország a földgázellátás diverzifikációjára törekszik, hogy csökkentse a kuciurgani erőműtől való függőségét.
