Norvégia világelső az elektromos autók elterjedése terén, amely tavaly az országban eladott 10 új járműből kilencet jelentett. Tanulhatnak belőle más nemzetek?
Az oslói székhelyű Harald A Møller autókereskedés több mint 75 éve importál Volkswageneket, de 2024 elején búcsút intett a fosszilis tüzelésű autóknak.
A bemutatótermében most minden személyszállító jármű elektromos (EV).
„Szerintünk helytelen azt tanácsolni egy ma ide érkező vásárlónak, hogy vegyen ICE (belső égésű motorral) autót, mert a jövő az elektromos” – mondja Ulf Tore Hekneby vezérigazgató, miközben körbejárja a kiállított autókat. „Nagy hatótávolságú, nagy töltési sebesség. Nehéz visszamenni.”
Norvégia fővárosának, Oslonak az utcáin az akkumulátoros autók nem újdonságnak számítanak, hanem bevett szokások. Nézzen körül, és hamarosan észreveszi, hogy szinte minden második autó rendszámtábláján az „E” betű szerepel az „elektromos” helyett.
Az 5,5 millió lakosú skandináv ország minden más országnál gyorsabban fogadta el az elektromos járműveket, és azon a küszöbön áll, hogy ő lesz az első, aki fokozatosan megszünteti az új fosszilis tüzelésű autók értékesítését.
Tavaly Norvégia útjain az elektromos autók száma meghaladta a benzinüzeműekét először. Ha a dízelmotoros járműveket is beleszámítjuk, akkor a norvég utakon közlekedő elektromos autók csaknem egyharmadát teszik ki.
A tavaly eladott új autók 88,9%-a pedig az országban elektromos autók voltak, a 2023-as 82,4%-ról a Norvég Közúti Szövetség (OFV) adatai szerint.
Néhány hónapban a teljesen elektromos autók eladása elérte a 98%-ot, mivel az új benzines vagy dízelmotoros autók vásárlása szinte kifulladt.
Ezzel szemben az Egyesült Királyságban az elektromos autók alkottak csak 20% Bár ez rekordmagasság volt, és emelkedés a 2023-as 16,5%-hoz képest.
Az USA-ban ez a szám az volt csak 8% tavaly 7,6 százalékos növekedést mutatott.
Norvégia kétségtelenül az elektromos járművek úttörője, de ez az elektromos forradalom már három évtizede készülődik.
„Már az 1990-es évek elején kezdődött” – mondja Christina Bu, a Norvég EV-szövetség főtitkára, miközben elvitt körbejárni Oslót egy elektromos kisbuszban.
„A benzines és dízelmotoros autókat apránként jobban megadóztatták, így sokkal drágább lett a beszerzésük, míg az elektromos autókat mentesítették az adó alól.”
Az elektromos járművek támogatását először a korai elektromos járművek két norvég gyártója, a Buddy (korábban Kewet) és a TH!NK City támogatására vezették be. Amíg megszűntek, a zöldebb járművek ösztönzői megmaradtak.
„Az a célunk, hogy lássuk, mindig jó és életképes választás a zéró emissziót választani” – mondja Cecilie Knibe Kroglund, Norvégia közlekedési miniszter-helyettese.
Annak ellenére, hogy Norvégia jelentős olaj- és gáztermelő, arra törekszik, hogy minden eladott új autó „zéró emissziós” legyen, valamikor 2025-től kezdődően. Egy nem kötelező célt még 2017-ben tűztek ki, és ez a mérföldkő most elérhető.
„Közeledünk a cél felé, és úgy gondolom, hogy el fogjuk érni ezt a célt” – teszi hozzá Kroglund. „Azt hiszem, már megtettük az átállást a személyautók terén.”
Norvégia sikerének kulcsa a hosszú távú és kiszámítható politika – magyarázza.
A kormány a belsőégésű motoros járművek betiltása helyett a fogyasztói döntéseket irányította. Amellett, hogy a fosszilis üzemanyagú járműveket magasabb adókkal és regisztrációs díjakkal büntették, az alacsony károsanyag-kibocsátású autók esetében eltörölték az áfát és az importvámokat.
Ezt követően számos jutalom következett, például ingyenes parkolás, kedvezményes útdíj és hozzáférés a buszsávokhoz.
Összehasonlításképpen: az Európai Unió 2035-ig tervezi betiltani az új fosszilis tüzelőanyaggal működő autók értékesítését, az Egyesült Királyság jelenlegi kormánya pedig 2030-ban megtiltják az értékesítésüket.
Norvégiában továbbra is engedélyezett a benzin- és dízelautók értékesítése. De kevesen választják megvásárlásukat.
Sok helyi számára, mint például Ståle Fyen, aki 15 hónapja vásárolta meg első elektromos autóját, gazdaságilag értelmes volt az elektromos hajtás.
„A Norvégiában kínált összes ösztönző mellett, az elektromos járművekre kivetett adók nélkül, ez nagyon fontos volt számunkra, pénz szempontjából” – mondja, miközben bedugta az autóját egy fővárosi töltőállomásra.
„Hidegben a hatótáv talán 20%-kal rövidebb, de a kiterjedt norvég töltőhálózat mellett ez nem igazán nagy probléma” – teszi hozzá Fyen. „Csak akkor kell megváltoztatnod a gondolkodásmódodat, és akkor kell töltened, amikor csak lehet, nem pedig akkor, amikor kell.”
Egy másik sofőr, Merete Eggesbø azt mondja, hogy még 2014-ben ő volt az elsők között Norvégiában, akinek Teslája volt. „Nagyon olyan autót akartam, ami nem szennyez. Jobb lelkiismeretet adott a vezetésnek.”
A norvég benzinkutaknál sok üzemanyag-szivattyút gyorstöltőre cseréltek, és Norvégia-szerte több mint 27 000 nyilvános töltő található.
Ezzel összehasonlítjuk 73 699 az Egyesült Királyságban – népességét tekintve 12-szer nagyobb ország.
Ez azt jelenti, hogy 100 000 emberre számítva Norvégiában 447 töltő található, míg az Egyesült Királyságban mindössze 89. egy friss jelentés szerint.
Tavaly a Tesla, a VW és a Toyota voltak Norvégia legkelendőbb elektromos járműmárkái. Eközben a kínai tulajdonú márkák – mint például az MG, a BYD, a Polestar és az XPeng – a Norvég Útszövetség adatai szerint a piac együttesen 10%-át teszik ki.
Norvégia az Egyesült Államokkal és az EU-val ellentétben nem vetett ki vámot a kínai elektromos járművek importjára.
Bu asszony szerint „nincs igazán semmi oka annak, hogy más országok ne másolhatnák Norvégiát”. Mindazonáltal hozzáteszi, hogy „minden arról szól, hogy minden országban vagy piacon működni tudjon”.
A norvégok nem sokkal környezetbarátabbak, mint az emberek máshol, úgy véli. „Nem hiszem, hogy a zöld gondolkodásmódnak sok köze van ehhez. Ennek az erős politikához van köze, és az emberek fokozatosan megértik, hogy elektromos autót lehet vezetni.”
Ennek ellenére Norvégia is nagyon gazdag nemzet, amely hatalmas olaj- és gázexportjának köszönhetően több mint 1,7 milliárd dollár (1,3 milliárd font) értékű szuverén vagyonalappal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy könnyebben megengedheti magának a nagy infrastruktúra-építési projekteket, és elnyeli a benzin- és dízelüzemű autók és üzemanyagaik eladásából származó adóbevétel-kiesést.
Az ország bőségesen rendelkezik megújuló vízi villamos energiával is, ami az termelési kapacitásának 88%-át.
„Ma már az autók harmada elektromos, és néhány éven belül 50%-a is átmegy” – mondja Kjell Werner Johansen, a Norvég Közlekedéskutató Központ munkatársa. „Úgy gondolom, hogy a kormány elfogadja, hogy néhány új benzines vagy hibrid autó továbbra is forgalomba kerüljön, de nem ismerek senkit, aki manapság dízelautót szeretne vásárolni.”
