Konklávé előtt: bíborosi bizakodás a párbeszédben.

Vatikánvárosban a levegő szinte vibrál a várakozástól. Hamarosan megkezdődik az új pápa megválasztásának ősi és titokzatos folyamata. A bíborosok a világ minden tájáról összegyűltek, hogy utolsó tanácskozásaikat tartsák a konklávé – a pápaválasztó gyűlés – előtt. Ez a különleges időszak nem csupán a katolikus egyház, de a világ figyelmének középpontjában áll.

A bíborosok bizakodva tekintenek a pápaválasztás elé

A konklávé előtti utolsó hivatalos találkozójukról távozó bíborosok bizakodásuknak adtak hangot. Úgy érzik, az elmúlt napok imádságai és megbeszélései eredményesek voltak. Sokan közülük viszonylag gyors pápaválasztásra számítanak. „Megismertük a püspökök hangját a világ minden tájáról” – nyilatkozta José Cobo Cano bíboros, Madrid érseke. Hozzátette, hogy vélemények széles skálájával vágnak neki a választásnak.

Baselios Cleemis bíboros, az indiai Keralában székelő szír-malankár katolikus egyház nagyérsek-katolikosza szerint az általános kongregációk – a bíborosok konklávé előtti tanácskozásai – lehetőséget adtak arra, hogy „mélyebben elmerüljenek Krisztus életében, erőt merítsenek belőle, és válaszoljanak az egyház előtt álló kihívásokra.” Ez egy mély elmélkedési folyamat volt, fogalmazott Cleemis bíboros.

A bíborosok elmondták, hogy mostanra jobban megismerték egymást. Erre szükség is volt, hiszen Ferenc pápa pontifikátusa alatt ritkábban gyűltek össze a földrajzilag szétszórtan élő egyházi vezetők. A 2025. május 6-i, keddi zártkörű megbeszéléseiken hangsúlyozták a „bíborosok rendszeres találkozóinak” szükségességét, tájékoztatott Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője. „Tizenöt nap után igen, most már jobban ismerjük egymást” – erősítette meg Cobo Cano bíboros, aki szintén gyors konklávéra számít.

Kulcsfontosságú témák a bíborosi tanácskozásokon

A keddi általános kongregáción Ferenc pápa megkezdett reformjainak folytatása is napirendre került. Ide tartozik nemcsak a papi szexuális visszaélések elleni küzdelem és az elszámoltathatóság kérdése. Tárgyaltak a Vatikán pénzügyeinek és bürokráciájának átalakításáról is. Emellett szó esett az egyház szerkezetéről és a környezetvédelem fontosságáról.

„A bíborosok megvitatták az éghajlatváltozás azonnali kezelésének szükségességét” – mondta Bruni. Hozzátette, hogy ezeket a felszólalásokat olyan bíborosok tartották, akik a környezetszennyezés és a globális felmelegedés által leginkább sújtott országokból érkeztek.

Felvázolták azokat a tulajdonságokat is, amelyekkel szerintük a következő pápának rendelkeznie kell. Olyan személyt keresnek, aki „hídépítő, lelkipásztor, az emberiség tanítója és szamaritánus arculattal bír” – ismertette Bruni. Vatikáni megfigyelők ugyanakkor felteszik a kérdést: vajon létezik-e ilyen kiváló jelölt a Bíborosi Kollégium vezető esélyesei között? Felmerül, hogy kompromisszumos megoldás születik, vagy egy váratlan jelöltre esik a választás.

Emlékezetes, hogy Ferenc pápa maga is átalakuláson ment keresztül, mielőtt pápává választották. Sokan kételkedtek abban, hogy az akkori Buenos Aires-i bíboros, Jorge Mario Bergoglio – akit az egyház elmaradott intézményeinek megreformálójának tartottak – rendelkezik-e a szükséges kvalitásokkal. Vezetője lehet-e a világ több mint 1,4 milliárd katolikusának? Megválasztása után azonban lenyűgöző karizmáról és a tömegekhez való szólás képességéről tett tanúbizonyságot. Üzenetét még a hittől eltávolodott és nem katolikus megfigyelőkhöz is eljuttatta.

A bíborosok a háború, az erőszak és a társadalmi, valamint egyházi polarizáció kérdéseit is mérlegelték. Bruni szerint szükség van „egy irgalmas, szinodális és reményt adó pápa” megválasztására. A szinodalitás Ferenc pápa által támogatott szemlélet. Célja a párbeszéd, a laikusok bevonása és részvétele az egyház vezetésében és struktúráiban.

Elismerve az Ukrajnában, a Közel-Keleten és a világ számos más régiójában zajló konfliktusokat, a bíborosok kedden nyilatkozatot fogadtak el és adtak ki. Ebben „szívből jövő felhívást intéztek az érintett felekhez, hogy mielőbb érjenek el tartós tűzszünetet. Tárgyaljanak a békéről, amelyet az érintett lakosság és az egész világ régóta óhajt, előfeltételek és további hosszú várakozás nélkül.”

A bíborosok nyilatkozata azután született, hogy híre ment: Izrael biztonsági kabinetje egyhangúlag jóváhagyta a gázai katonai műveletek fokozását. Ez a terv a palesztinok tömeges áttelepítését és az enklávé nagy részének határozatlan idejű katonai ellenőrzését célozza. Aggodalmuk Ferenc pápa álláspontját tükrözi. A néhai pápa halála előtt éjszakánként telefonon tartotta a kapcsolatot a gázai katolikus plébániával. Egyik pápamobilját pedig mobil egészségügyi klinikává alakíttatta a gázai gyermekek számára.

Egy váratlan fordulat: a kenyai bíboros távolmaradása

Drámai fordulatként John Njue kenyai bíboros hétfőn a Daily Nation című lapnak azt nyilatkozta, hogy „nem hívták meg” a konklávéra. A Nairobi Főegyházmegye azonban kedden közleményt adott ki. Ebben az állt, hogy a bíborost meghívták a kenyai apostoli nunciatúrán keresztül, de rossz egészségi állapota miatt nem tud részt venni.

A Vatikán évkönyvének, az Annuario Pontificiónak legfrissebb adatai szerint Njue bíboros 79 éves. Korábbi kiadásokban azonban 80 évesként szerepelt, ami azt jelentené, hogy túl idős a konklávén való részvételhez. A pápaválasztáson ugyanis csak a 80. életévüket be nem töltött bíborosok szavazhatnak.

A kenyai bíboros körüli zűrzavarról kérdezve Bruni azt mondta: nem ritka, hogy a dátumokat helyi vizsgálatok után korrigálják. Ezek az információk korábban, különösen a fejlődő országokban, nem mindig álltak rendelkezésre. Bruni azt is elmondta, hogy minden bíborost meghívnak a Vatikánba, hogy szavazzon az új pápára, amint a pápa meghal. Ez a címükhöz kapcsolódó jogok része. „Bizonyos esetekben a bíboros dékán a nunciatúrán keresztül ellenőrzést végez. Ebben az esetben ez megtörtént, és a válasz negatív volt” – mondta Bruni Njue távolmaradásával kapcsolatban.

A konklávé előkészületei és hagyományai

Eközben Ferenc pápa pecsétjeit és piscatory gyűrűjét (halászgyűrűjét) kedd reggel a bíborosok jelenlétében érvénytelenítették. A piscatory gyűrű egy ősi pápai jelkép, amely Szent Péter apostolra, a halászból lett első pápára utal. A pápa ezzel a gyűrűvel hitelesíti a hivatalos dokumentumokat. Minden pápa saját, egyedi gyűrűt kap, amelyet halála vagy lemondása után összetörnek vagy más módon érvénytelenítenek.

Szerdán reggel a pápaválasztás előkészítéseként Pro Eligendo Pontifice misét tartanak. Ezt a „pápaválasztásért” mondott szentmisét követően a bíborosok délután a Pauline-kápolnában gyűlnek össze imára. Innen körmenetben vonulnak át a Sixtus-kápolnába. Itt a külvilág számára bezárulnak az ajtók, miközben elhangzik az ünnepélyes latin felszólítás: „extra omnes”, azaz „mindenki ki”. Ettől a pillanattól kezdve csak a választásra jogosult bíborosok tartózkodhatnak a kápolnában.

Raniero Cantalamessa bíboros, a pápai háztartás korábbi prédikátora beszédet mond, majd a bíborosok felkészülnek a szavazásra. A kívülállók legkorábban szerda este láthatnak füstöt felszállni a Sixtus-kápolna tetejére helyezett kéményből. Kevesen hiszik azonban, hogy az első szavazás után fehér füstöt látnak majd, ami az új pápa megválasztását jelzi.

Ki lehet Ferenc pápa utóda?

Bár Pietro Parolin bíboros, Ferenc pápa „kettes számú embere”, a vatikáni államtitkár a konklávé egyik esélyeseként van számon tartva, őt szorosan követi Luis Antonio Gokim Tagle Fülöp-szigeteki bíboros. Azonban bármi megtörténhet, amint a Sixtus-kápolna ajtói bezárulnak.

Ahogy Américo Manuel Alves Aguiar portugál bíboros, Setúbal püspöke, aki első konklávéján szavaz, az RNS hírügynökségnek elmondta: „Az extra omnesig hallgatás és ima.”

A pápaválasztás mindig izgalmas és mélyen spirituális esemény. A bíborosok döntése nemcsak a katolikus egyház, hanem az egész világ jövőjét befolyásolhatja. Miközben a világ figyelme Róma felé fordul, a kérdés ott lebeg a levegőben: ki lesz az, aki Szent Péter trónjára lép?

Ha érdekel, hogyan hat a hit a modern társadalmakra, nézd meg a kapcsolódó írásainkat is – és oszd meg, ha szerinted is érdemes beszélni róla.