Templomok lángokban: Mi áll a kanadai gyújtogatási hullám hátterében?
Egy friss kanadai tanulmány szerint aggasztó mértékben megnőtt az országban a templomok elleni gyújtogatások száma. A jelenség hátterében azonban nem elsősorban vallásellenesség, hanem egy sokkal összetettebb társadalmi trauma állhat. A Macdonald-Laurier Institute által jegyzett, „Scorched Earth” (Felperzselt föld) című kutatás az első, amely részletesen vizsgálja ezt a nyugtalanító tendenciát.
Megdöbbentő statisztikák és alacsony felderítési arány
A 46 oldalas jelentés nemzeti tűzoltósági statisztikákra, rendőrségi jegyzőkönyvekre és sajtóhírekre támaszkodik. A kutatók egyértelműen kimutatták, hogy 2021 óta több mint kétszeresére nőtt a gyújtogatásos esetek száma. Ez a gyakoriság azóta sem csökkent jelentősen. Különösen aggasztó, hogy a 2021 és 2023 között regisztrált templomgyújtogatások kevesebb mint 4%-ában emeltek vádat. Így az esetek több mint 96%-ában ismeretlenek maradtak az elkövetők és indítékaik.
Az indítékok keresése: vallásellenesség vagy társadalmi válasz?
A kutatók két fő magyarázatot vizsgáltak a gyújtogatások megszaporodására. Az egyik elmélet szerint a támadások egy általánosabb keresztény- vagy vallásellenes hangulat erősödését tükrözik. A másik teória szerint azonban az események szorosan kapcsolódnak azokhoz a 2021 májusában napvilágot látott hírekhez, amelyek egykori bentlakásos iskolák területén feltételezett, jelöletlen sírokról szóltak. Ezeket az intézményeket, ahol őslakos gyermekeket neveltek, nagyrészt a Katolikus Egyház működtette.
A tanulmány statisztikai elemzései arra a következtetésre jutottak, hogy „a gyújtogatások növekedése nem vallási indíttatású”. Sokkal valószínűbb, hogy a támadások egyfajta reakciót jelentenek a sírokkal kapcsolatos állításokra. Mivel a gyújtogatók ritkán vállalják tettükért a felelősséget, a kutatók óva intenek attól, hogy egyszerű következtetéseket vonjunk le az esetleges koordinációról vagy ideológiai háttérről.
A múlt árnyai és a megbékélés akadályai
A jelentés szerzői szerint a hatóságok „képtelensége a gyújtogatók hatékony felkutatására és felelősségre vonására, párosulva a társadalom általános közönyével tetteik elítélésében, komoly veszélyt jelent az őslakosokkal való megbékélési törekvésekre Kanadában.” Figyelmeztetnek: a közbizalom megrendülhet, ha a – helyesen vagy tévesen – a bentlakásos iskolák sérelmeihez kötött támadások látszólag következmények nélkül maradnak.
Bár egyes kezdeti, nagy visszhangot kiváltó állítások – mint például egy saskatchewani bentlakásos iskola közelében talált 751 jelöletlen sírról szóló hír – később megcáfolásra kerültek (mivel nem történt ásatás és sírok feltárása), ezek a hírek keresztényellenes hangulatot szítottak. Ez hozzájárult ahhoz, hogy 2023 végéig közel 100 templomot érjen támadás. A vizsgálatok megerősítették, hogy a 33 templomtűzből 24 esetben gyújtogatás történt. További 60 templomot rongáltak meg, gyakran katolikusellenes graffitikkel és vallási szimbólumok célzott pusztításával.
Egyes közszereplőket és médiumokat azzal vádoltak, hogy bátorították vagy elbagatellizálták a támadásokat. Politikai tanácsadók, polgárjogi aktivisták, sőt egyes médiaházak is felerősítették az ellenőrizetlen állításokat, mielőtt később korrigáltak volna. Justin Trudeau akkori miniszterelnök hivatalos bocsánatkérést követelt a Katolikus Egyháztól. Ezt Ferenc pápa egy 2022-es kanadai látogatása során meg is tette. Annak ellenére, hogy később tisztázták: nem léteztek ilyen, őslakos gyermekek tömegsírjai, a kár már megtörtént. Mély sebeket hagyott közösségeken és vallási intézményeken szerte az országban.
Lehetséges megoldási javaslatok
A tanulmány szerint Kanada már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel megfékezhetné a gyújtogatásokat, de hiányzik egy szervezett stratégia. Példaként említik az Egyesült Államok 1990-es évekbeli kampányát, amely szövetségi, állami és helyi intézkedésekkel sikeresen csökkentette a templomgyújtogatások számát. A kutatók egy hasonló kanadai válaszlépést javasolnak. Ennek első lépése egy dedikált nyomozóegység létrehozása lenne. Ez az egység a rendőrség és a tűzoltóság erőit egyesítené országos vagy regionális szinten, kifejezetten a vallási helyszíneken elkövetett gyújtogatásokra összpontosítva.
A javasolt terv második pillére az őslakos (First Nations) közösségek sürgősségi szolgálatainak megerősítése. Sok, a közelmúltbeli gyújtogatások által sújtott templom őslakos területen vagy annak közelében található. Itt a helyi tűzoltóságok gyakran korlátozott személyzettel, felszereléssel és tisztázatlan joghatósággal működnek. Ezen egységek teljes körű integrálása bármely új nyomozócsoportba felgyorsítaná a reagálást, javítaná a bizonyítékgyűjtést, és biztosítaná az őslakos vezetés szerepét a megbékélést veszélyeztető bűncselekmények kezelésében.
Egy harmadik ajánlás az adatgyűjtésre vonatkozik. Kanada régóta tartó erőfeszítései egy egységes tűzstatisztikai rendszer kiépítésére még nem fejeződtek be. Különösen a rezervátumokból származó jelentések hiányosak.
Ez a kanadai helyzet összetett kérdéseket vet fel a történelmi traumák feldolgozásáról, a társadalmi felelősségvállalásról és a megbékélés törékeny folyamatáról. A templomok elleni támadások nem csupán épületeket pusztítanak el, hanem közösségeket sebeznek meg és akadályozzák a gyógyulást.
Ha érdekel, hogyan hat a hit és a múlt feldolgozása a modern társadalmakra, nézd meg a kapcsolódó írásainkat is – és oszd meg, ha szerinted is érdemes beszélni róla.