**A szellemi tulajdon védelme az AI világában – találkozás a jogi kihívásokkal**
2025 áprilisának közepén egy érdekes jogi ügy rajzolódik ki a szellemi tulajdon védelméről, amely nemcsak az érintett szerzőket, hanem a technológiai ipart is megrengeti. Professzorok egy csoportja, akik a szerzői jog területére specializálódtak, amicus curiae beadvánnyal álltak ki a Meta ellen, amely azzal vádolt szerzők érdekeit védi, hogy a vállalat engedély nélkül képezte ki Llama mesterséges intelligencia modelljeit e-könyvek felhasználásával.
**A kérdés homálya – Felelősség és engedély nélkül**
A beadvány, amelyet április 11-én nyújtottak be az Egyesült Államok Észak-Kaliforniai Kerületi Bíróságára, bírálja a Meta érvelését, miszerint a felhasználás „ténylegesen átalakítja” a műveket. A jogászok szerint ez nem csupán helytelen, hanem eltér a jogi hagyományoktól is, hiszen az eredeti célja a művek védelme, amelyet a szerzők szándéka nem engedélyez.
**A szerzői jog védelme a digitális korban**
“Az e-könyvek felhasználása a generatív modellek képzésére nem számít átalakítónak” – áll a beadványban. A professzorok szerint a célja a digitális tartalmak felhasználásának nem különbözik attól, mint amikor ezt tanárok teszik az írás tanítása során. Itt azonban nemcsak az oktatás van a középpontban, hanem a nyereség is, mivel a Meta üzleti tevékenysége direkte módon konkurál a sajátos művekkel.
A beadvány mögött álló szakmai szövetségek, például a Folyóiratkiadók Nemzetközi Szövetsége, szintén demonstrálják a jogvédők elkötelezettségét. Mellettük a Copyright Alliance és az Amerikai Kiadók Egyesülete is érdeklődéssel figyelik az ügy kimenetelét, sőt, támogatják a szerzők törekvéseit.
**A Meta védekezése – jogi keretek között**
A Meta szóvivője az ügy megjelenése után rögtön reagált, hiszen a vállalatnak is van mit mondania. Az AI-giga cég álláspontja az, hogy a múlt heti amicus beadványok hangoztatják, hogy jogszerű a tevékenységük. Az ügyben több prominent szerző, köztük Richard Kadrey és Sarah Silverman is szerepet játszik, akik állítják, hogy a Meta nemcsak megsértette a szellemi tulajdonjogokat, hanem eltüntette a szerzői jogi információkat a művekből.
A bíróság döntése, miszerint a szerzők titkos információk eltávolítását elegendő bizonyítéknak találta, komolyan megkérdőjelezi a Meta jogi érvelését. A bírósági eljárásból tehát úgy tűnik, hogy egy jogi forgószél bontakozik ki, amely nemcsak a Meta, hanem a technológiai szektorra is hatással lesz.
**Zárszó**
A szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogi kérdések a mesterséges intelligencia világában egyre bonyolultabbá válnak. Az ügy következő fejleményei izgalmas tanulságokat hozhatnak, amelyek befolyásolhatják a jövőt. Az irodalom és a technológia határán zajló harc a szerzők jogainak védelméről most már szélesebb közönség figyelmét is felkelti. S ahogy ez a jogi csata folytatódik, a kérdés az: vajon ki fog győzni a jog és a technológia harcában?
