Az Európában kifizetett adók mértéke számos tényezőtől függ, beleértve a jövedelem szintjét, a családi állapotot, és a gyermekek számát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb „Adózás a Béreken” című jelentése részletesen elemzi az adókulcsokat és azok összefüggéseit. Az adóterhelés mértéke rendkívül változó, a görög adópolitikától a dán példán át a lengyel kifizetésekig terjedően.
Gyermek nélküli egyedülállók adóterhei
A jelentésben szereplő 27 ország között – amelyek között 22 EU-tagállam, az Egyesült Királyság, három EFTA-ország és Törökország is megtalálható – a gyermek nélküli egyedülállók jövedelemadója a bruttó bérük arányában 2024-ben 6,2%-tól 35,7%-ig terjedt, az alacsonyabb értékeket Lengyelország produkálta, míg a legmagasabb értéket Dánia megfizette.
Ezek a számok az adott országokban az átlagkeresetet keresők adóterheit mutatják. Érdemes megjegyezni, hogy ha egy személy az átlagfizetésnél kevesebb vagy több pénzt keres, akkor az ő adója is változik. A legnagyobb európai gazdaságok közül Olaszország kínálta a legmagasabb jövedelemadó mértékét 20,9%-kal, míg Németország és Franciaország 16,7%-ot, Spanyolország 16%-ot, és az Egyesült Királyság 15,5%-ot számolt el.
A skandináv országok általában magasabb adóterheket kapnak, a legalacsonyabb mértéket pedig Lengyelország mellett Szlovénia, Görögország, Svájc, Szlovákia és Csehország mutatta.
Egykeresős családok két gyerekkel
A két gyermekkel rendelkező, egy keresővel rendelkező családok jövedelemadója Szlovákiában -12,8%-tól Dánia 32%-ig terjed. Érdekesség, hogy Németország is negatív jövedelemadót tart nyilván, ami azt jelenti, hogy a közvetett támogatások miatt az adófizetők pénzt kaptak vissza.
Ez a negatív adóteher összefügg a családtámogatásokkal, és azt mutatja, hogy a kormány célzott politikai intézkedéseket végzett a családok megsegítése érdekében. A legmagasabb adóterheket a skandináv országokban figyelhetjük meg, ahol a jövedelemadó mértéke a 32%-ot is elérheti.
Kétkeresős családok két gyerekkel
A spórolni kívánó két keresővel rendelkező családok esetében a jövedelemadó 1,6%-ról 35,7%-ig terjedhet. Az adatok szépen szemléltetik, hogy a jövedelem nagysága, a háztartás összetétele és a gyermekek száma hogyan befolyásolja az adókat. Az alapvető tendencia az, hogy a gyermek nélküli egyedülállók jövedelemadója magasabb a gyermekes háztartásokénál.
Érdemes megjegyezni, hogy több országban az adókulcsok az összes háztartási típusra azonosak. Ilyenek például Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Norvégia, Svédország, Törökország és az Egyesült Királyság.
A személyi jövedelemadó tendenciái Európában
- Dánia viseli a legmagasabb adóterheket, különösen az egyedülállók esetében, de Belgium és Iceland is jelentős nyomás alatt vannak.
- Szlovákia és Németország szokatlan mintázatot mutat a negatív jövedelemadó miatt, amely családtámogató politika eredménye.
- Szlovákia és Csehország az alacsony adókulcsok példáit mutatja be mindhárom családtípusnál.
- A skandináv országok következetesen a legmagasabb adókat alkalmazzák, míg a nyugat-európai országok is viszonylag magas szinten úsznak.
- A kelet-európai országokban jellemzően alacsonyabb a jövedelemadó.
A jövedelemadó és a jövedelem szintje
A jövedelemadó mértéke az egyedülálló, gyermek nélküli állampolgárok esetében jövedelmi szintenként változik. Ezen elemzés során három jövedelmi szintet hasonlítunk össze:
- 67%-a az adott ország átlagkeresetének
- 100%-a az átlagkeresetnek
- 167%-a az átlagkeresetnek
A 27 ország közül egyedül Magyarország nem mutat progresszív adóstruktúrát, ami azt jelenti, hogy az adókulcsok nem emelkednek a jövedelem magasabb szintjén. A legmagasabb változást Svédország mutatta be, ahol az adó 16,1%-ról 28,7%-ra ugrott, ami 78%-os növekedést jelentett.
Összességében elmondható, hogy a jövedelemadók jelentős szerepet játszanak az országok társadalmi jólétében. A különböző államok adópolitikájának megértése révén jobban átlátható a gazdasági különbségek mögötti indítékok és körülmények. Az adónem kedvező vagy kedvezőtlen hatása pedig a jövedelmi arányok és a társadalmi mobilitás szempontjából sem elhanyagolható.
