A testünk felkészül a harcra: új felfedezés a T sejtek világában
A kutatók egy új tanulmánya felfedte, hogy a testünk már a kezdeti, enyhe fertőzések esetén is komoly védekezési mechanizmusokkal rendelkezik. A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) és a Helmholtz München kutatócsapata megmutatta, hogy a szervezet nem csupán a súlyosabb betegségekkel szemben reagál, hanem már az első jeleknél speciális T sejtket hoz létre, amelyek eddig csupán krónikus fertőzések és daganatok esetén voltak ismertek.
Miért kulcsfontosságúak a T sejtek?
A T sejtek rendkívül fontos szerepet játszanak az immunrendszerünk működésében. Harcolnak a kórokozók ellen, és irányítják a védekező reakciót. Azonban nem mindegyik T sejt képes hatékonyan küzdeni a fertőzések előrehaladtával. Néhány altípus a betegség progressziója során gyengülni kezd, vagy akár teljesen leállítja tevékenységét. Ez a jelenség védelmi célokat szolgál, hiszen ha az immunrendszer folytatná az agresszív harcot tartós fertőzések esetén, az káros lenne a szervezetre. Viszont ez a T sejtek kimerülése problémás lehet a rákkezelés szempontjából, mivel a terápiás beavatkozások elveszíthetik hatékonyságukat.
Új megközelítés a T sejtek kimerüléséről
Korábban azt feltételezték, hogy a test csak a súlyos és tartós fertőzések során állít elő ilyen T sejteket. Az új kutatások azonban arra világítanak rá, hogy ez nem így van. “Képesek voltunk demonstrálni, hogy a test már korai stádiumban, a mérsékelt megbetegedések esetén is felkészül a kimerülésre hajlamos T sejtek előállítására” – mondta Dietmar Zehn, a TUM állat fiziológiával és immunológiával foglalkozó professzora és a kutatás utolsó szerzője.
A test védelmi stratégiája
A kutatócsapat felfedezése alapján a testünk már a betegség kezdetén különböző típusú T sejteket hoz létre, hogy felkészüljön a lehetséges kimenetekre. A betegség lefolyása szerint csapata rendelkezik olyan sejtekkel, amelyek segíthetik a védekező reakció fokozását vagy, kedvezőtlen körülmények között, akár a védekezés leállítását is.
“Eredményeink kiterjesztik a T sejtek kimerülésének klasszikus elméletét” – mondja Dietmar Zehn. “Ezért feltételezzük, hogy megfigyeléseink segítenek a T sejtek kimerülésének mechanizmusainak további feltárásában.” A jövőben ezeknek a folyamatoknak a jobb megértése segíthet a célzott immunválasz szabályozásában. Például erősíthetjük az immunrendszert rákos betegeknél, vagy éppen ellenkezőleg: csökkenthetjük a COVID-19 súlyos eseteinél jellemző túlzott védekezést.
Bár a kutatóknak még sok felfedezni valójuk van, ez a megközelítés új irányokat nyithat meg az immunológiai kutatásokban, ezzel pedig a jövőbeli kezelések hatékonyságában is.
