Egy különleges közeledés tanúi lehettünk az elmúlt években a vallások világában. Ferenc pápa pápasága új fejezetet nyitott a Katolikus Egyház és a muszlim világ kapcsolatában. Míg elődei a párbeszédet és a toleranciát ápolták, Ferenc pápa aktívabb szerepvállalásra törekedett. Különösen a Közel-Kelet muszlim közösségeivel kereste a kapcsolatot. Erőfeszítéseit a „találkozás kultúrája” köré építette. Ezt a szemléletet egy 2016-os reggeli meditációjában fejtette ki. Lukács evangéliumának 7. fejezetéből merített ihletet. Hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés „aktív elköteleződést” jelent, nem passzív szemlélődést. Arra buzdított, hogy testesítsük meg Jézust: „ne csak lássunk, hanem nézzünk; ne csak halljunk, hanem figyeljünk; ne csak elmenjünk az emberek mellett, hanem álljunk meg velük.” Ez a szemlélet túlmutat a puszta tolerancián. Az együttműködést helyezi előtérbe a vallási sokszínűség kezelésében. Ferenc pápa ezt vallásközi párbeszédei során bizonyította.

Irak: Remény a romok felett

2021-ben Ferenc pápa olyan iraki régiókba látogatott, amelyeket korábban az Iszlám Állam (IS) tartott ellenőrzése alatt. Ez volt az első pápai látogatás az országban. Miséket tartott Erbílben, az iraki Kurdisztán fővárosában. Beszédet mondott Moszulban, az Al-Tahera templom udvarán. Ez a templom a szír katolikus közösség központja. (A szír katolikusok egy keleti katolikus egyház, amely teljes közösségben van a római pápával.) A történelmi, 18. századi templomot az IS részben lerombolta. Ez a város 2014 és 2017 közötti megszállása alatt történt. Becslések szerint mintegy 5000 keresztényt öltek meg. Körülbelül 125 000 keresztény kényszerült otthona elhagyására Irakban ebben az időszakban.

A moszuli Templom téren, ahol négy templom áll, Ferenc pápa imádkozott a konfliktus áldozataiért. Felszólított a keresztények és muszlimok közötti harmonikus együttélésre. Meghívta a kitelepített keresztényeket, hogy térjenek vissza otthonaikba. Dicsérte azokat a fiatal iraki önkénteseket – keresztényeket és muszlimokat egyaránt –, akik együtt dolgoztak az IS által lerombolt templomok és mecsetek újjáépítésén. Emellett vallásközi találkozót hívott össze Úr városában. Ez Ábrahám szülőhelye, akit zsidók, keresztények és muszlimok egyaránt prófétaként tisztelnek. (Ábrahám a három nagy monoteista vallás közös ősatyja.) Tettei nemcsak összehozták a keresztényeket és muszlimokat, hanem segítettek lebontani a sztereotípiákat is.

Egyesült Arab Emírségek: A tolerancia jegyében

2019-ben a pápa az Egyesült Arab Emírségekbe (EAE) látogatott. Ez volt az első pápai út az Arab-félszigetre, az iszlám szülőhelyére. A látogatás egybeesett azzal, hogy az emírségekbeli kormány 2019-et a Tolerancia Évének nyilvánította. Ezzel az együttélést, a sokszínűséget és a tiszteletet kívánták előmozdítani. Abu Dhabiban, a látogatása során Ferenc pápa történelmi katolikus misét celebrált. A Zayed Sports Cityben tartott eseményen 180 000 hívő vett részt több mint 100 országból. Az EAE kormánya erre a napra különleges munkaszüneti napot rendelt el. Ez a példa nélküli esemény megkérdőjelezte az Arab-félsziget vallási intoleranciájáról alkotott negatív nyugati sztereotípiákat. Az EAE alkotmánya például garantálja a vallásszabadságot minden ember számára. Igaz, korlátozza a nem iszlám közösségek közötti hittérítést. A látogatás az egység narratíváját kínálta. Bemutatta a keresztények és muszlimok közötti összefogást egy olyan régióban, amelyet gyakran a vallási viszályok és háborúk szemüvegén keresztül nézünk.

Az Emberi Testvériség mérföldköve

Ferenc pápa EAE-beli látogatása fontos vallásközi kezdeményezésekhez is vezetett. Abu Dhabiban Ferenc pápa és Ahmed El-Tayeb, az Al-Azhar Egyetem nagyimámja közösen aláírta Az Emberi Testvériség a Világbékéért és az Együttélésért Dokumentumot. (Az Al-Azhar Egyetem Kairóban található, a szunnita iszlám egyik legelismertebb tudományos központja.) A dokumentum hangsúlyozza az együttműködés szükségességét a „kölcsönös tisztelet kultúrájának” előmozdítása érdekében. Bár Mohammed bin Zayed Al Nahyan sejk, az EAE elnöke nem írta alá közvetlenül a dokumentumot, támogatta a pápa útját követő vallásközi kezdeményezéseket.

Ez a dokumentum alapozta meg az Emberi Testvériség Felső Bizottságának létrehozását. Ez egy együttműködési projekt, amelyben tudományos, kulturális és vallási vezetők, valamint szervezetek vesznek részt a világ minden tájáról. A bizottság létrehozta az Emberi Testvériség Oktatási és Békevezetői Programját, egy globális ifjúsági mozgalmat. Együttműködött az ENSZ Közgyűlésével is, hogy február 4-ét Az Emberi Testvériség Nemzetközi Napjává nyilvánítsák. Az Emberi Testvériség Felső Bizottsága irányította az Ábrahámi Család Háza építését is Abu Dhabiban. Ez egy közös tér egy templom, egy mecset és egy zsinagóga számára, amely 2023-ban nyílt meg. Az eredeti cikk szerzője részt vett a megnyitón. Megható élményként írta le, ahogy egy keresztény, egy muszlim és egy zsidó gyermek egy-egy kockát vitt a színpadra. Ezek jelképezték az imahelyeket, és egymás mellé helyezték őket. Ez a gesztus életre keltette a vallásközi harmónia elvont fogalmát.

Történelmi kitekintés: A párbeszéd útjai

Az Emberi Testvériség Dokumentumának legközelebbi történelmi párhuzama a Nostra Aetate. Ez a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) nyilatkozata volt 1965-ben. (A II. Vatikáni Zsinat jelentős reformokat hozott a Katolikus Egyház életében.) A Nostra Aetate fordulópontot jelentett a Katolikus Egyház és az iszlám, valamint minden nem keresztény hagyomány kapcsolatában. Konfliktusokkal, korlátozott pozitív kapcsolattartással és kölcsönös gyanakvással teli történelem után a dokumentum a harmóniát, a párbeszédet és az iszlám iránti tiszteletet hangsúlyozta.

Az Emberi Testvériség Dokumentuma azonban tovább ment. Először is, ez egy közös nyilatkozat volt prominens muszlim vezetőkkel. Ez mélyebb elkötelezettséget jelzett a keresztény-muszlim partnerség iránt. Ezzel szemben a Nostra Aetate egy belső katolikus dokumentum volt. Az új dokumentum alulról építkező tevékenységekre szólított fel. Ez cselekvésorientáltabb megközelítést mutat a keresztény-muszlim kapcsolatokban. Mivel a pápa írta alá, befolyással bírt a vatikáni vezetésen belül és a liberálisabb bíborosok körében is. Alapelveit beépítik a pasztorális kezdeményezésekbe és a vallásközi párbeszédbe nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

Ferenc pápa megközelítése a keresztény-muszlim párbeszédhez jelentősen eltért elődeiétől. Míg II. János Pál pápa az intellektuális eszmecserére és a teológiai párbeszédre összpontosított, Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy ezek önmagukban nem elegendőek. Ehelyett a közvetlen cselekvést és a személyes kapcsolatfelvételt helyezte előtérbe. Ezeket tekintette a másik mélyebb megértésének eszközeiként. XVI. Benedek pápa, bár elkötelezett volt a párbeszéd mellett, kihívásokkal nézett szembe. Egy 2006-os regensburgi beszéde világszerte felháborodást váltott ki a muszlimok körében. Beszédében egy középkori párbeszédet idézett, amelyet II. Mánuel Palaiologosz bizánci császárnak tulajdonítanak. A császár kritizálta a dzsihád fogalmát az iszlámban, és Mohamed prófétát „gonosznak” és „embertelennek” nevezte. (A dzsihád iszlám fogalom, jelentése ’küzdelem’, ’erőfeszítés’; gyakran tévesen csak szent háborúként értelmezik.) Bár Benedek pápa többször hangsúlyozta, hogy II. Mánuel nézeteit idézte a hit és az értelem kapcsolatáról, és nem személyesen értékelt így, megjegyzéseit tiszteletlennek tartották az iszlám hit és prófétája iránt.

Ferenc pápa öröksége és a jövő útjai

Az EAE elnöke, Mohammed bin Zayed Al Nahyan sejk úgy jellemezte Ferenc pápát, mint „az emberi testvériség, a kulturális együttélés és a vallásközi párbeszéd szimbólumát”. Hozzátette, hogy a pápa „a jövő generációit a tolerancia és a kölcsönös megértés értékeinek tiszteletben tartására ösztönözte”. Ferenc pápa szolidaritási gesztusai, személyes kapcsolatai és gyakori látogatásai muszlim országokban kézzelfogható alapot teremtettek. Így léphetünk túl a párbeszéden, az emberi testvériség felé.

Ezek a lépések nemcsak a vallási vezetők közötti kapcsolatokat erősítik. Hanem utat mutatnak a különböző kultúrájú és hitű emberek békés egymás mellett éléséhez is. Ferenc pápa törekvései arra hívnak minket, hogy nyitottan és tisztelettel forduljunk egymás felé. Ismerjük meg és értsük meg a másikat, még ha eltérő nézeteket is vallunk.

Ha érdekel, hogyan hat a hit a modern társadalmakra, és milyen további lépések történnek a vallásközi párbeszéd terén, nézd meg a kapcsolódó írásainkat is – és oszd meg, ha szerinted is érdemes beszélni róla.