Hétfőn az uniós törvényhozókhoz fordul a NATO-főkapitány Mark Rutte ragaszkodott ahhoz, hogy Európának jelentős mértékben fel kell emelnie védelmi kiadásait. „Most biztonságban vagyunk, de lehet, hogy öt év múlva sem leszünk biztonságban” – mondta.
A volt holland miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a szövetség bruttó hazai termékének (GDP) két százalékos küszöbértéke „közel sem elég” ahhoz, hogy szembenézzen az Oroszország növekvő kockázatával, és azt mondta, hogy a NATO-országoknak GDP-jük 3,6-3,7 százalékát kell védelemre fordítaniuk. ellensúlyozni a fenyegetéseket.
Rutte október óta vezeti az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO), egy 32 országból álló erős katonai szövetséget, miután 14 évig Hollandia miniszterelnöke volt.
Moszkva 2022 februárjában Ukrajna elleni teljes körű invázióját ébresztőként tekintették Európa és alulfinanszírozott védelmi ipara számára a hidegháború végét követő évek elhanyagolása után. De annak ellenére, hogy az országok azóta növelték katonai költségvetésüket, és az EU számos erőfeszítést tett a termelés növelésére, Európa fegyvertermelése még mindig messze elmarad Oroszországétól.
Rutte kifejezetten felszólította az Európai Uniót, hogy kerülje el az olyan akadályok létrehozását, amelyek megakadályozhatják az EU-n kívüli NATO-országok vállalatait abban, hogy részt vegyenek az erősebb védelmi iparért való törekvésben.
A Carnegie Europe agytröszt által decemberben Brüsszelben szervezett konferencián Rutte már sürgette a szövetségeseket, hogy gyorsítsák fel a katonai kiadásokat és váltsanak át „háborús gondolkodásmódra”, hogy elkerüljék az újabb konfliktusokat a területükön.
„Ami Ukrajnában történik, az itt is megtörténhet. És függetlenül a háború kimenetelétől, nem leszünk biztonságban a jövőben, hacsak nem vagyunk felkészülve a veszély kezelésére.”
Mark Rutte, a NATO főtitkára
Európa „nagy durranása” a védekezésben
Rutte hazafelé tartott, amit az Európai Bizottság első védelmi biztosa tett. Andrius Kubiliusaki szombaton ismét „nagy durranásra” szólított fel a védekezésben egy közösségi oldalon.
Az erősebb európai védelemre irányuló törekvést a megválasztott amerikai elnök élénkíti Donald Trumpé azt követeli a NATO-tagoktól, hogy védelmi kiadásaikat a GDP öt százalékára emeljék, aláhúzva régóta fennálló állításait, miszerint alulfizetnek az Egyesült Államok védelméért.
Trump régóta szkeptikus a NATO-val szemben, amely a második világháború óta Európa biztonságának sarokköve, és a múlt hónapban megismételte azt az ismerős fenyegetést, hogy kilép a szövetségből, ha a tagok nem növelik a kiadásokat.
Trump csaknem három évvel az orosz invázió után veszi át a hatalmat, miközben Ukrajna kimerült erői visszaszorulnak a frontvonalra. Az EU külpolitikai vezetője Kaja Kalla A múlt héten megismételte, reméli, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Kijevet, de ha nem, Európa készen áll a vezetésre.
Kubilius, az EU védelmi biztosa szombati posztjában bemutatta a The Economist című hetilap által közzétett grafikont, amely a 27 EU-tagállam helyzetét mutatja az Oroszországtól mért kilométeres távolság és GDP-jük aránya alapján, amelyet 2023-ban védelemre fordítottak.
A grafikon szerint az olyan országok, mint Írország, Portugália és Spanyolország kerültek a skála aljára, míg az Oroszországhoz közeli országok, például Észtország és Lengyelország a tetején.
2023-ban a NATO a GDP két százalékában határozta meg a védelmi kiadások minimális szintjét, mivel Oroszország ukrajnai háborúja megrázta a katonai szövetséget keleti szárnyának megerősítése és a kiadások növelése érdekében.
32 tagjának többsége 2024-re eléri a kétszázalékos célt, de a NATO becslései szerint néhányan még mindig nehézségekkel küzdenek.
A NATO védelmi kiadásainak becslései hiányosságokat tárnak fel
A NATO 2024. június közepén kelt, a GDP-arányos védelmi kiadásokra vonatkozó becslése szerint Lengyelország és Észtország vezet a rangsorban a GDP 4,12, illetve 3,43 százalékának megfelelő becslésekkel. A két EU-tagot szorosan követi az Egyesült Államok (3,38). százalékos).
dán miniszterelnök Mette Frederiksen osztotta Rutte NATO-főkapitány értékelését, amely szerint a NATO-országoknak a jelenlegi célnál többet kell költeniük. Míg Dánia már túllépi a kitűzött célt a GDP 2,37 százalékával 2024-re, Frederiksen szerint Dánia „többet fog felfegyverezni, és drága lesz”.
Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága, GDP-jének 2,12 százalékát fordította védelemre a NATO adatai szerint. Novemberben a német védelmi óriás Rheinmetall és Litvánia megállapodást írt alá egy 180 millió eurós lőszergyár építésének megkezdéséről az EU-ban és a NATO-tagállamban, Litvániában, amely Oroszországgal határos.
Bulgária a 2024-es becslések szerint 2,18 százalékkal túllépi a szövetség célját. Még októberben, védelmi miniszter Atanas Zapryanov kijelentette, hogy Bulgáriában egyre nagyobb az egyetértés a védelmi kiadások növelésének szükségességéről, hogy elérjék a GDP 2,5 százalékát.
Hasonlóképpen, a szomszédos Észak-Macedónia a GDP 2,22 százalékát fordította védelemre a NATO 2024-es becslései szerint.
A cseh védelmi minisztérium közölte, hogy tavaly Csehország is teljesítette a kétszázalékos vállalást. A NATO 2024-es becslései szerint az ország GDP-jének 2,10 százalékát fordította védelemre.
cseh elnök Petr Pavel a múlt héten azt mondta, hogy reális a GDP 3 százalékának megfelelő kiadások emelkedése 2030-ra. A Cseh Rádiónak nyilatkozva azonban hangsúlyozta, hogy a védelmi kiadásokat a biztonsági fenyegetéseken alapuló indokolt szükségleteknek kell vezérelnie, nem pedig a százalékokról való vitatkozásról, ami szerinte félrevezető.
A kétszázalékos céltól elmaradó országok közé tartozik Spanyolország (1,28 százalék), Szlovénia és Luxemburg (1,29 százalék), Belgium (1,30 százalék), Kanada (1,37 százalék), Olaszország (1,49 százalék), Portugália (1,55 százalék) és Horvátország (1,81 százalék). százalékos).
Portugália védelmi minisztere Nuno Melo a múlt héten ragaszkodott ahhoz, hogy a célt 2029-re kívánja elérni, ami „nem jelenti azt, hogy ezeket a célokat ne lehetne menet közben megváltoztatni, a körülményektől függően”. Decemberben miniszterelnök Luis Montenegró kijelentette, hogy a kormány „megpróbál forrásokat allokálni minden területre, beleértve a védelmet is”.
Szlovénia, miközben elmaradt a céltól, jelentősen megnövelte tervezett védelmi költségvetését. A 2025-ös költségvetés több mint 1,2 milliárd eurót irányoz elő, ami az előző évhez képest ötödével több, 2026-ra pedig több mint 1,3 milliárd eurót terveznek.
A védelmi kiadások növelését célzó javaslatok között szerepel az EU-tagországok – köztük Franciaország és Észtország – felhívása, hogy az EU közös hitelfelvétellel finanszírozza védelmi kiadásait, hasonlóan ahhoz a megközelítéshez, amelyet Európa a Covid-19 világjárványból való kilábalás finanszírozására alkalmazott. Mások azonban, például Németország és Hollandia, mindeddig visszautasították az ebbe az irányba tett lépéseket.
Görögország, amely a 2024-es NATO-becslések szerint a GDP 3,08 százalékát különítette el, támogatja egy alap létrehozását az EU-ban a közös védelmi kiadások finanszírozására. Decemberben miniszterelnök Kyriakos Mitsotakis – aki az eurókötvények védelmi felhívását szorgalmazta – azt mondta, hogy ehhez „európai források mozgósítása” és egy európai védelmi alap létrehozása szükséges.
Az EU védelmi visszavonulása
Az EU vezetői február 3-án informális elvonulásra találkoznak a Château de Limontban, a belga vidéken, egy órányira Brüsszeltől, hogy megvitassák, hogyan lehet lendületet adni az európai védelemnek.
„Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért” – mondta az Európai Tanács elnöke. Antonio Costaírta hétfői levélben, amelyben visszavonulásra hívja az uniós állam- és kormányfőket.
„Úgy gondolom, hogy hasonlóképpen értékeljük azokat a fenyegetéseket, amelyekkel Európa szembesül” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy „nagy intenzitású háború” visszatérését jelenti a kontinensen, valamint a hibrid és kibertámadások növekvő fenyegetését. az EU tagállamaival szemben.
Costa erre az alkalomra meghívta Mark Rutte NATO-főkapitányt és a brit miniszterelnököt is Keir Starmer csatlakozni.
A tárgyalások döntő fordulóponthoz érkeznek, a kulcsfontosságú Ukrajnát támogató Nagy-Britannia és az EU óvatosan figyeli Trump megválasztott amerikai elnök ígéreteit, miszerint a január 20-i hatalomátvétel után gyorsan véget vetnek a konfliktusnak.
A februári találkozó beépül az európai védelem jövőjéről szóló tervezett fehér könyvbe, és a témával az EU-vezetők júniusi csúcstalálkozóján ismételten foglalkoznak majd.
Ez a cikk hetente kétszer jelenik meg. A tartalom az enr-ben részt vevő ügynökségek hírein alapul.
