Oroszországból származó befagyasztott eszközök: ellentmondásos jogi kérdések körvonalazódnak
Ahogy az orosz háború folytatódik Ukrajnában, úgy a nyugati országok között egyre élesebb viták bontakoznak ki a befagyasztott orosz eszközök sorsáról. Az uniós tagállamok között feszültségek tapasztalhatók, ahogy a kérdés a jogi keretek és a felelősségvállalás, valamint a támogatások megosztása körül forog. A kérdés azonban nemcsak gazdasági, hanem jogi bonyolultságokkal is társul.
Az orosz eszközök jogi védelme
Oroszország már előre jelezte, hogy az eszközök elkobzása „lopásnak” minősülne. Az uniós államok összesen körülbelül 210 milliárd euró értékben tartanak befagyasztott orosz eszközöket, melyek felhasználása az ukrán katonai támogatására és az ország újjáépítésére merült fel. A dilemma jogi szempontból összetett, ugyanis a központi bankok külföldi eszközeinek jogi immunitásuk van a nemzetközi jog szerint. Federico Luco Pasini, a Durham Egyetem pénzügyi jogprofesszora szerint egy bírósági végzés, ami az orosz eszközök elkobzását követeli, törvénytelen lenne.
Politikai nézeteltérések
Az ügy bonyolultabb, mint elsőre hangzik. Az uniós tagállamok között eltérő álláspontok alakultak ki a kérdésről. Míg a csehek, észtországok és lengyelek támogatják az orosz eszközök teljes elkobzását, addig Franciaország, Németország és Belgium ezt ellenzi. Benjamin Haddad, a francia Európa-miniszter figyelmeztetett, hogy az eszközök elkobzása túl nagy pénzügyi kockázatot jelentene az eurozónának.
Mi a „válaszként” elfogadható?
A nemzetközi jog szerint az orosz eszközök legalább érintőlegesen elkobozhatók, ha „ellentételezéseként” tekintünk rájuk. Az ilyen lépések azonban csak ideiglenesek lehetnek, és a jogtudósok véleménye megoszlik, hogy ezek megfelelnek-e a jogi kereteknek. A „válaszlépés” fogalmát Pasini így magyarázza: „Ez nem megtorlás, hanem a megfelelés kényszerítése.” A jogi szakemberek szerint például az eszközök kamataiból származó pénzek elkobzása jogszerű lenne.
Az érdeklődés miért fontos?
Az EU-tagállamok közül sok március elején elindították a befagyasztott orosz eszközök kamataiból származó bevételek elkobzását. Pasini hangsúlyozta: „A kamatok megfogása jogszerű, mivel az érdekeltségek átforgathatók.” Ezzel szemben a lelkes támogatók, mint például Donald Tusk lengyel miniszterelnök, nyíltan a befagyasztott eszközök felhasználására szólítanak fel Ukrajna támogatása érdekében.
Milyen következményekkel járhat a döntés?
A legnagyobb aggodalom a jövőbeni nemzetközi pénzügyi kapcsolatokra vonatkozik. Az ellenzők figyelmeztetnek arra, hogy ha az eszközök elkobzása megtörténik, az elriasztja más országok és befektetők jövőbeli részvételét az európai pénzügyi rendszerben. Ezzel pedig az euró mint nemzetközi valuta megbecsülése is csökkenhet. Az olyan országok, mint Kína és Szaúd-Arábia, esetleg saját kötvényeik eladásához folyamodhatnak, ha az elkobzások megvalósulnak.
Bár az eszközök sorsa még kétséges, az ügy jogi, politikai és gazdasági vonatkozásai szakértők szerint komoly tartalmi vitákra adnak okot az európai döntéshozók között. A kérdés hatással lesz nemcsak a jelenlegi geopolitikai helyzetre, hanem a jövőbeni nemzetközi pénzügyi kapcsolatokra is.
