Jack Dorsey és Elon Musk között kialakult szellemi tulajdonháború
Ha azt hittük, hogy a tech világában már minden lehetséges vitát kimerítettünk, akkor Jack Dorsey és Elon Musk legutóbbi kirohanása bebizonyította, hogy mindig van új téma. Dorsey, a Twitter (most már X) és a Square (jelenleg Block) társalapítója, nemrégiben a közösségi médiában vitát gerjesztett, amikor egy rövid, de annál erősebb üzenetében azt javasolta: „töröljük el az összes szellemi tulajdonjogot.” Musk, X jelenlegi tulajdonosa, gyorsan reagált, mondván: „Egyetértek.” De mi is történt itt valójában?
Az AI és a szellemi tulajdon összefonódása
Nehezen megmondható, mi inspirálta Dorseyt, de a kommentjei éppen abban az időben érkeztek, amikor az OpenAI, a Musk által alapított cég, számos jogi kihívással néz szembe, amelyek szerint megsértették a szerzői jogokat modelljük képzése során. Chris Messina tech evangelista megjegyezte, hogy Dorsey „mellett érvel”, hiszen „az automatizált szellemi tulajdon bírságok és a háromszoros büntetési szabályok az AI jogsértéseiért a cigarettákkal kapcsolatos börtönévek helyett léphetnek a színre.”
Persze akadnak, akik nem osztják ezt a véleményt. Ed Newton-Rex, a Fairly Trained nonprofit alapítója, akinek célja, hogy az AI képzési gyakorlatokat igazságosabbá tegye, Dorsey és Musk eszmecseréjét „a teremtők ellen indított totális háborúként” ítélte meg. Lincoln Michel író szintén kifejtette, hogy „Jack és Elon cégei a szellemi tulajdonjog nélkül valószínűleg egyáltalán nem léteznének”, ízlelgették ezt a négy szót: „Csak utálják a művészeket.”
Dorsey álláspontja
Dorsey a későbbi válaszokban kifejtette, hogy léteznek sokkal korrekt módok a teremtők kifizetésére, mivel szerinte a jelenlegi rendszerek túl sokat vonnak el tőlük, és csupán pénzkereseti lehetőségeket biztosítanak. A válaszára Nicole Shanahan ügyvéd, aki korábban Robert F. Kennedy Jr. mellett indult, hevesen reagált “NEM”-mel, hangsúlyozva, hogy „a szellemi tulajdonjog az egyetlen dolog, ami elválasztja az emberi alkotásokat az AI által készült művektől.” Dorsey azonban úgy látta, hogy „a kreativitás az, ami jelenleg elválaszt minket, de a rendszer korlátozza ezt, és a kifizetések disztribúcióját olyan kapuőrökre bízza, akik nem teljesítik a vállalásokat.”
A jövő ismeretlen ösvényei
Musk véleménye ebben a kérdésben nem új keletű. Korábban már azt mondta, hogy „a szabadalmak a gyengék számára valók.” Egy évtizeddel ezelőtt megtartott „szabadalmi ajándék” akciójában megígérte, hogy a Tesla nem fog keresetet benyújtani más cégekkel szemben, ha azok „jóhiszeműen” használják fel a szabadalmait. Érdekesség, hogy a Tesla pert indított az ausztrál Cap-XX ellen szabadalmi jogok ügyében, de ezt azzal indokolták, hogy e cég perelni kezdte a Tesla egyik leányvállalatát.
Dorsey emellett nyitott forráskódú megközelítések iránti érdeklődését is bizonyította a közösségi média terén, például ő indította el azt a projektet, amely végül Bluesky néven vált ismertté. Viszont a Bluesky igazgatóságától való távozása után felmerült, hogy talán már nem érezte jól magát ebben a közegben, és a cég vezetője, Jay Graber, megjegyezte, hogy Dorsey távozása „felszabadította” a céget attól, hogy milliárdosok melléktermékeként tekinthessenek rá.
A politikai hatások
Fontos hangsúlyozni, hogy a Twitter/X-en folytatott eszmecsere és a valódi kormányzati politika közötti határvonal egyre vékonyabbá válik. Musk például részt vett a Trump-adminisztrációban, és a kormányzati hatékonyság érdekében bevezetett tömeges elbocsátásokat is intézkedések formájában javasolt, amelyet egy mém inspirált, és többségében a tech szektorból érkező emberekkel állt fel.
Érdemes figyelemmel kísérni, hogy Dorsey és Musk vitája hová vezet. A technológiai szektor, a jogi keretrendszerek látszólag nemcsak a cégeket, hanem a teremtőket is érintik. Ki tudja, talán végül a kreatív alkotók fognak győzni, vagy pedig a techóriások járják tovább a maguk útját.
