Idegenek a kertünkben? Egy harvardi professzor tudományos választ keres a csillagközi rejtélyekre
Új szelek fújnak az ismeretlen eredetű légi jelenségek, vagyis az UAP-k (Unidentified Anomalous Phenomena) kutatásában. Avi Loeb, a Harvard Egyetem elismert csillagászprofesszora új könyvében, az „Interstellar”-ban világít rá a Galileo Projekt nevű kezdeményezésre. Ez a projekt tudományos alapokon igyekszik megérteni ezeket a rejtélyes észleléseket. Vajon tényleg egyedül vagyunk a világegyetemben? Loeb szerint a válasz közelebb lehet, mint gondolnánk.
Tudomány a konteók helyett: Avi Loeb és a Galileo Projekt
Sokakban felmerül a kérdés: van-e valóságalapja annak, hogy földönkívüliek állhatnak az UAP-észlelések mögött? Avi Loeb tökéletes kalauz lehet a kétkedők számára. Ő egy rendkívül hiteles, elismert tudós. A tudomány nyelvén beszél. Segít megérteni, hogy a földönkívüli hipotézis egyelőre csak egy hipotézis. Nem pedig egy kidolgozott összeesküvés-elmélet. A professzor konkrét lépéseket vázol fel. Ezekkel adatokat gyűjtenek a hipotézis igazolására vagy cáfolatára. Az, hogy egy ilyen kaliberű tudós a hírnevét kockáztatja a földönkívüliek és UAP-k vizsgálatával, sokatmondó. Jelzi a téma fontosságát Loeb számára.
Loeb professzor alaposan ismeri az UAP témakörét. Könyvében kitér a közelmúlt kormányzati tevékenységeire. Bemutatja az UAP-kkal kapcsolatos jogalkotást is. Ismeri azokat a személyeket, akik aktívak az UAP-közösségben. Ilyen például Ryan Graves vagy Luis Elizondo. Képben van a kapcsolódó kormányzati hivatalokkal és munkacsoportokkal is. Ide tartozik az AATIP, az UAPTF és az AARO. Nyilvánvalóan naprakész az UAP-k körüli jelenlegi helyzetet illetően.
Mindez Loeffet teszi a legalkalmasabb személlyé. Általa a nagyközönség mélyebb betekintést nyerhet az UAP-témába. Kiemeli, hogy az UAP-jelenség egyszerűen egy újabb ismeretlen. Ezt a tudománynak kell és lehet is kezelnie. Nincs szükség kormányzati kinyilatkoztatásokra. Sem homályos fotókra. Csak kemény adatokra van szükség. Ezeket szakértők gyűjtik és elemzik. Így igazolnak vagy cáfolnak egy hipotézist. A könyv tökéletes elegye Loeb személyes hitelességének. Ötvözi a kemény tudományt és a földönkívüli hipotézis bemutatását. Ezzel segít a szkeptikusoknak is megbarátkozni az UAP-k és földönkívüliek témájával. Az UAP egyébként az azonosítatlan anomáliás jelenségeket jelöli. Korábban ezeket UFO-ként (azonosítatlan repülő tárgy) emlegették. Az új elnevezés jobban lefedi a jelenségek sokféleségét.
A Galileo Projekt: Csillagközi „régészet” a gyakorlatban
A Galileo Projekt alapvető tézise egyszerűnek tűnhet. Az emberiség valószínűleg egy érett univerzumba született. Ezt már évmilliárdok óta sok csillagközi, nem emberi társadalom népesíti be. Lehetségesnek kell lennie, hogy megtaláljuk a „hulladékukat”. Ebből a hulladékból bizonyíthatjuk a nem emberi intelligenciák (NHI) létezését. Talán még saját technológiai fejlődésünket is felgyorsíthatjuk.
A projekt számos erőfeszítést tesz az UAP-k tanulmányozására. Ezek megdöbbentően átfogóak. Komplex hardveres és szoftveres érzékelőcsomagokat használnak. Ezekkel fénykép-, infravörös, radar-, mágneses, hang- és egyéb adatokat rögzítenek. Mesterséges intelligenciát (MI) vetnek be. Az MI feldolgozza az adatokat. Csak a valóban anomális, vizsgálatra érdemes észleléseket szűri ki. Műholdképeket elemeznek számítógépes algoritmusokkal. Potenciális UAP-kat keresnek rajtuk. Az IM1 nevű csillagközi objektum maradványait is vizsgálják. Ezeket a Csendes-óceán fenekéről gyűjtötték össze.
A Galileo csapatai óriási, korábban soha nem fontolóra vett lépéseket tesznek. Kemény tudományos adatokat generálnak. Segítenek megválaszolni a kérdést: látogatták-e vagy látogatják-e a Földet idegenek? Azok számára, akik követik az UAP témát, ez egy valóra vált álom. Az olyan fogalmak, mint a radar visszhang, itt konkrét mérési adatokat jelentenek. Nem csupán találgatásokat. A korábbi Pentagon-jelentések is inkább csak a jelenség létezését ismerték el. Részletes tudományos magyarázatot nem adtak. A Galileo Projekt ezt a hiányt pótolhatja.
Miért fontos mindez az emberiség jövője szempontjából?
Loeb azt is elmagyarázza, miért fontos az emberiség számára az NHI potenciális felfedezése. Ezek az okok fajunk érettebbé válása körül forognak. Ez, a technológiai fejlődéssel kombinálva, az emberiség útja lehet. Út egy csillagközi jövő és fajunk túlélése felé.
Loeb legfőbb aggodalma meglepően egyszerű. Úgy látja, az emberiség nagy veszélyben van. Ennek oka, hogy mindannyian egyetlen bolygón élünk. Ezért úgy véli, az emberiségnek több égitestet kell benépesítenie. Ezzel biztosíthatjuk túlélésünket. Ebben a témában Loeb feltűnően hasonlít Elon Muskhoz. Mindketten sürgetőnek érzik az emberi kolóniák létrehozását más bolygókon, holdakon vagy űrbárkákon.
Avi Loeb, egyik legelismertebb tudósunk, karrierje egy olyan pontján tart. Szabadon foglalkozhat a tudomány „érinthetetlen” témáival. Ilyenek az UAP-k, a földönkívüliek és a tudományos közösség ezekkel kapcsolatos merevsége. Az „Interstellar” betekintést nyújt erőfeszítéseibe. Felvázolja e felfedezések lehetséges hatását az emberiségre. Egy rendkívül élvezetes olvasmány, mely gondolkodásra késztet. A kérdés továbbra is nyitott: mit rejtenek a csillagok? A tudomány talán hamarosan választ ad.
