Innováció és elnyomás: Az Imaguru története
2013-ban Tatyana Marynich és Anastasiya Khamiankova megalapította az Imaguru-t, Belarusz első startup központját. A minszki központ gyorsan a kelet-európai tech ökoszisztéma középpontjává vált. Mégis, egy évtizeddel később, a belorusz hatóságok összesen 23 év börtönbüntetésre ítélték őket „kevésbé visszatérítve”. Az Imaguru ingatlanait elvették, munkájukat pedig „extremistának” nyilvánították.
Az önálló vállalkozás bűne
A két alapító bűne, hogy egy olyan független, vállalkozásbarát jövőt építettek, amely veszélyt jelentett a Lukashenko-rezsim számára, mely jellemzően állami irányítás alatt álló iparokra épül. Marynich a TechCrunchnak adott interjújában elmondta, hogy a kezdeti csendes innovációs kísérlet végül az önálló üzleti tevékenységek teljes kriminalizációjához vezetett.
Az Imaguru nem csupán egy startup központ volt. **Több mint 300 startup** indult el innen, összesen 100 millió dollárnyi befektetést vonzva, hagyományozva a sikeres projekteket, mint az MSQRD, amely később a Facebookhoz került, vagy a Prisma, amit a Snapchat vásárolt fel. Az Imaguru korai hackathonjai tucatnyi fiatal számára nyújtottak lehetőséget, akik jobb jövőt kerestek.
A közösség ereje
Max Gurvits, a bolgár Vitosha Venture Partners általános partnere és az Imaguru korai mentora, elmondta: „Az Imaguru volt a belorusz vállalkozói közösség középpontja. Összegyűjtötte a tehetségeket, a befektetőket és a támogatókat. Mindig öröm volt odajárni.” A központ nemcsak gazdasági hatásokkal bírt, hanem társadalmi szempontból is jelentős volt.
A politikai nyomás fokozódása
A 2020-as elnökválasztásokat széles körben csalásnak tekintették, ami tömeges tiltakozásokhoz vezetett Belaruszban. Az Imaguru a rendezvények helyszínévé vált, ahol civil szervezetek és ellenzéki politikai vezetők találkoztak. Marynich csatlakozott a Koordinációs Tanács-hoz, ami végképp a rezsim ellenségévé tette őt. A kormány 2021-ben erőszakkal megszüntette a központ bérleti jogát, és az ügyvédek álruhás kormánytisztviselők jelentek meg az irodákban. A KGB az Imagurut „extremista alakulatnak” nyilvánította, ezzel a tagokat és azok családtagjait is veszélybe sodorta.
Stateless and Defiant
Marynich most állampolgárság nélkül maradt, mivel a belorusz kormányzat nem állít ki új iratokat. Jelenleg Spanyolországban él, de nem tudja elhagyni az országot, és banki ügyeket sem intézhet. Ennek ellenére Marynich és Khamiankova nem adják fel: az Imaguru most varsói és madridi központokban folytatja tevékenységét, európai intézmények támogatásával.
Összegzés
Bár az Imaguru és a belorusz vállalkozói közösség ezernyi kihívással néz szembe, a két alapító elkötelezett amellett, hogy folytatja küzdelmét a vállalkozás jogáért. „Valami szépet építettünk,” fogalmazott Marynich. „Most a létezés jogáért harcolunk, és nem adjuk fel.” Az Imaguru története nemcsak a vállalkozásról szól, hanem a demokratikus értékek melletti kiállásról is, továbbá felhívja a figyelmet a nemzetközi közösség felelősségére is az elnyomással szembeni támogatásában.
