Egy új korszak pápája: Ferenc és a latin-amerikai örökség hatása a katolikus egyházra

Ferenc pápa megválasztása történelmi pillanat volt. Ő lett az első egyházfő Latin-Amerikából. Sőt, évszázadok óta ő az első pápa, aki Európán kívül született. De vajon milyen tényleges hatással volt ez a katolikus egyházra? Egy daytoni teológus, Neomi De Anda segít megérteni a déli féltekéről származó pápa jelentőségét.

Az „amerikai” pápa és a hídépítés

Ferenc pápa nem csupán az első latin-amerikai, hanem az első „amerikai” pápa is. Argentin származású, olasz bevándorlók gyermeke és unokája. Ő az első, aki „Américában” született. Ez a földrajzilag kettéosztott kontinens (Észak és Dél) valójában egyetlen föld. Sok őslakos közösség „Teknősbéka-szigetként” vagy „Abya Yala”-ként hivatkozik rá.

A pápa 2024-es videoüzenetében az Amerikai Egyesült Államok Katolikus Spanyol Teológusainak Akadémiájához szólt. Arra kérte őket, legyenek „hídépítők az Amerikák között”. Olyan egyházat sürgetett, amely „befogadja, kíséri és integrálja” a migránsokat. Spanyolul arra hívta az akadémia tagjait, hogy „fejjel, szívvel és kézzel végezzék a teológiát”. Integrálják „mindkét kultúra, Észak és Dél gazdagságát egy méltóságteljes élet szolgálatában.”

Ez az üzenet kiemeli Ferenc pápa felfogását a szinodalitásról. Ez egy olyan egyházat jelent, amely együtt halad. Hangsúlyozza az emberek kapcsolatát Amerikában és a Karib-térségben. Megmutatja pápaságának visszatérő témáját: a lelkipásztori gondoskodás és a teológia kapcsolatát. A köszöntés kiemeli azt a vágyát is, hogy mindenki „jó életet” (buen vivir) élhessen Isten szeretetén keresztül. Ahogy Jézus mondja János evangéliumában: „Azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.” Ez kulcsfontosságú téma egy 2007-es dokumentumban is, amelyet latin-amerikai püspökök találkozója után adtak ki, és Aparecida néven ismert. Ferenc, akkori bíborosként, a dokumentum egyik fő szerzője volt.

Az Aparecida rámutat Latin-Amerika víztartó rétegeinek és erdőségeinek bőségére. Ezek „az emberiség tüdei”. Sajnálatát fejezi ki a környezetpusztításhoz és klímaváltozáshoz vezető gazdasági tényezők miatt. Ezek a témák később Ferenc pápaságában is fontossá váltak. A dokumentum hangsúlyozza Isten gondoskodását azokról, akiknek földjeit kifosztják. Azokról, akiket migrációra kényszerítenek. Kijelenti, hogy „semmi és senki” nem veheti el azt az erőt, örömöt és békét, amit Isten a világ legsebezhetőbbjeinek ad.

Szembenézés a gyarmati múlttal és az őslakosok sorsával

Ferenc pápa többször elismerte a katolikus egyház szerepét az őslakos népek elleni bűnökben. Bocsánatot is kért ezért. Sok időt és figyelmet szentelt az őslakos közösségek tapasztalatainak megismerésére. Ezt tette 2016-os mexikói Chiapasba tett látogatásakor. Majd 2019-ben az Amazóniai Szinóduson. Ez katolikus püspökök, őslakos vezetők, teológusok és szakértők találkozója volt a pán-amazóniai régióból. Végül 2022-es kanadai körútján is erre törekedett.

A szinódus után Ferenc kiadott egy Querida Amazonia (Szeretett Amazónia) című apostoli buzdítást. Ebben felszólítja a katolikus vezetőket, hogy ismerjék meg jobban az Amazonas kilenc országában élő őslakos népek életét. A pápai buzdítás egy fontos pápai dokumentum, amely tanácsot, bátorítást ad egy adott témában.

A 2016-os chiapasi misén látható volt a helyi kultúrák és szokások mély összefonódása a liturgiával. A liturgia a vallási szertartások rendjét jelenti. Például nők agyagedényekkel hintettek tömjént az oltárra. Mindeközben a diakónusok – a papokat segítő egyházi személyek – a hagyományos fém tömjénezőt használták. Az emelvény előtt állatfigurák jelképezték az egész teremtés egységét.

2022-es kanadai útja során Ferenc a meghallgatást és a törődést hangsúlyozta. Látogatásának egyik célja a bocsánatkérés volt. Az egyház szerepéről szólt az őslakos bentlakásos iskolarendszerben. Több időt töltött az emberekkel való találkozással és tapasztalataik meghallgatásával, mintsem kész beszédek tartásával. Az őslakos népek számára a pápa látogatása lehetőséget adott a megbékélésre. Néhányuk számára azonban régi sebeket is felszakított. Egyik kérésük az volt, hogy az egyház utasítsa el a „Felfedezés Doktrínáját”. Ez olyan, a kereszténységre való áttérésről szóló elképzeléseket takar, amelyeket a gyarmati hatalmak visszaélések igazolására használtak.

A Rómába visszatérő repülőúton Ferenc újságíróknak azt mondta, ami az őslakos gyermekekkel történt a bentlakásos iskolákban, az „népirtás” volt. A következő évben a Vatikán kiadott egy nyilatkozatot. Ebben elutasította a Felfedezés Doktrínáját és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat.

A befogadás határai és reményei

Ferenc pápasága kevesebb változást hozott egy másik, szintén a gyarmatosítás által formált témában. Ez a nemek, a szexualitás és a nők kérdése. A katolikus egyház fenntartja, hogy két nem létezik: férfi és nő. Ezek kiegészítik egymást. Ez a bináris rendszer felváltotta a nemekről való rugalmasabb gondolkodást egyes kultúrákban.

Az Amazóniai Szinóduson felmerült a nők diakónussá szentelésének kérdése. Ez folytatódott az egyház globális Szinodalitási Szinódusán is, de megoldás nélkül maradt. A diakónusok az egyházi hierarchiában a papok alatt álló, felszentelt személyek, akik bizonyos liturgikus és karitatív feladatokat látnak el.

A nők gyermekvállaló szerepének hangsúlyozása mélyen beágyazódik Mária, mint Krisztus anyja és az egyház anyja teológiai értelmezésébe. De Neomi De Anda teológus szerint Ferenc, szándékosan vagy sem, lefektette az alapokat a nőkkel és nemekkel kapcsolatos tanítások bővítéséhez. Nők kinevezése magas vatikáni pozíciókba apró elmozdulásokat jelez a gyakorlatban. A teológus szerint még az a vízió is, hogy transznemű emberek róják le kegyeletüket Ferenc pápa ravatalánál, a remény jele lehet a jövőbeni befogadásra.

Bár az „egyház” szóról gyakran a papság jut eszünkbe, valójában minden megkeresztelt ember az egyház tagja. Világszerte a katolikus közösségek sokféleképpen fejlődtek. Többféle vezetési forma alakult ki, különösen a világi női vezetők körében. A Vatikánnak továbbra is el kell ismernie ezt a valóságot. A katolikus egyház a sokszínűséget a Szentlélek ajándékának tekinti. Remélhetőleg valaki Ferenc nyomdokain haladva tovább értékeli ezt a pluralizmust.

---

Ferenc pápa dél-amerikai háttere tehát mély nyomokat hagyott pápaságán és az egyházon. Nyitottsága az őslakos kultúrák felé, a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem hangsúlyozása, valamint a szinodális, együtt haladó egyház víziója mind ebből az örökségből táplálkozik. Bár vannak területek, ahol a változás lassabb, a pápa által elindított folyamatok új utakat nyithatnak a katolikus egyház számára.

Ha érdekel, hogyan hat a hit a modern társadalmakra, és milyen kihívásokkal néz szembe a katolikus egyház a 21. században, nézd meg a kapcsolódó írásainkat is – és oszd meg, ha szerinted is érdemes beszélni róla.