Egy évtizedes küzdelem mérföldköve: Az izraeli Afrikai Héber Izraeliták fellélegezhetnek
Egy régóta húzódó jogi csata ért fontos ponthoz a múlt hónapban Izraelben. Az ország déli részén, a Negev-sivatagban élő kis Afrikai Héber Izraelita közösség több mint 100 tagja kerülte el a kitoloncolást. Az izraeli bíróság döntése szerint sokan közülük esélyt kapnak a tartós letelepedési engedélyre. Ez akár az állampolgársághoz is elvezethet számukra. Ez a döntés hatalmas megkönnyebbülést jelent a közösségnek.
„Nagyon nehéz időszakon vagyunk túl. Boldogok vagyunk, hogy eljött ez a nap” – mondta Dawn Hercules. Ő és nyolc gyermeke is a kitoloncolással nézett szembe a bírósági ítélet előtt. Hercules 1998-ban költözött Atlantából Izraelbe. A szabadság és közösség érzését kereste, amit sokan megtaláltak a Szentföldön. Úgy vélik, őseik Afrikából elhurcolt rabszolgák voltak. Az izraeli kormány azonban nem ismeri el őket zsidónak. Emiatt nem kaphatnak automatikusan állampolgárságot az úgynevezett Visszatérési Törvény alapján. Ez a törvény a zsidó származásúaknak biztosít letelepedési jogot.
Hercules elmondta, hogy rendezetlen státusza miatt nehezen talált munkát. Az izraeli egészségügyi ellátásból is kizárták. „Ez óriási stressz” – mesélte. „Képzelje el, hogy nincs orvosi ellátása. Ha mégis kapunk, teljes árat fizetünk érte. Ez anyagi terhet ró ránk, hiszen nincs rendes fizetésű munkánk.”
Az Afrikai Héber Izraelita közösség tagjai nemrég egy izraeli bíróságon. (Fotó: Ashriel Moore jóvoltából)
Ki is ez a közösség?
Az Afrikai Héber Izraeliták Jeruzsálemi Nemzete nevű közösségnek jelenleg körülbelül 2000 tagja él Izraelben. Ezt Ashriel Moore, a csoport szóvivője mondta el. Követik a néhai Ben Ammi Ben-Israel tanításait. Ő egy Chicagóban született afroamerikai spirituális vezető volt (eredeti nevén Ben Carter). Hitte, hogy az afroamerikaiak a bibliai izraeliták valódi leszármazottai. Így ők örökölték a Szentföldet is. Fontos megjegyezni, hogy a Héber Izraeliták többsége nem tekinti mozgalmát a judaizmus ágának.
Ez a csoport határozottan elkülönül más, USA-központú héber izraelita csoportoktól. Némelyikük antiszemita nézeteket vall. A Southern Poverty Law Center (egy amerikai jogvédő szervezet) egyeseket gyűlöletcsoportnak minősített. Ben-Israel mozgalma régóta elhatárolódik az ilyen nézetektől.
Vallásuk támogatja a többnejűséget. Szigorú veganizmust követnek (semmilyen állati eredetű terméket nem fogyasztanak). Tartózkodnak az alkoholtól. Szombatonként böjtölnek, ami a heti pihenőnapjuk. Ezek mellett más sajátos hagyományaik is vannak.
Évtizedes küzdelem az elismerésért
Az 1960-as években Ben-Israel több száz követőjét vezette Chicagóból. Először Libériába mentek, majd Izraelbe. A Negev-sivatagban, Dimona városában telepedtek le. Itt hozták létre a Béke Faluját (Peace Village). A közösség legtöbb tagja ma is itt él Izraelben. A terület korábban Izrael nukleáris kutatási programjáról volt ismert.
Ashriel Moore. (Jóvoltából készült fotó)
Izraelbe érkezésük óta (1968) bizonytalan helyzetben élnek. Akkoriban az országnak nem volt pontos jogi meghatározása arra, ki számít zsidónak. Így az sem volt egyértelmű, ki jogosult állampolgárságra. Moore szerint sok korai bevándorló kapott állampolgárságot az ősi izraelita identitásukra hivatkozva. Később azonban, 1970-ben, megfosztották őket ettől. Izrael ekkor módosította a Visszatérési Törvényt. Már csak azokat ismerte el zsidónak, akiket a hivatalos szervek annak tekintettek.
Ennek ellenére a kis közösség kitartott. Maradni akartak, és az évek során növekedtek. Moore szerint a dimonai Béke Falu a legnagyobb afroamerikai közösség az USA-n kívül. Sok héber izraelita lemondott amerikai állampolgárságáról Izraelbe költözéskor. Ezzel gyakorlatilag hontalanná váltak, miközben státuszukért küzdöttek az izraeli kormánnyal.
Integráció és feszültségek
Az izraeli társadalom nagyrészt jól fogadja őket. A közösséget izraeli vezetők is meglátogatták és méltatták. Köztük volt Simon Peresz akkori elnök. Ő 2008-ban azt mondta: „Közösségeteket szeretik Izraelben. … Boldogságot, éneket és reményt adtok az országnak egy jobb világért.”
2012-ben Benjamin Netanjahu miniszterelnök látogatott el hozzájuk. Ez az Új Világ Pészah ünnepükön történt. Ez az ünnep Ben-Israel Amerikából Izraelbe való kivonulását idézi fel. Netanjahu támogatta beilleszkedésüket az izraeli társadalomba.
„Nagyon jó kapcsolatot ápolunk nemcsak a tágabb izraeli zsidó közösséggel, hanem Izrael összes többi közösségével is” – mondta Moore. „Nemcsak zsidók élnek itt, hanem drúzok, beduinok, keresztények és bahá’íok is. Mindegyik közösséggel jó a viszonyunk, mert békével jöttünk. Soha nem volt problémánk az izraeli lakossággal. Mindig az izraeli kormánnyal akadtak gondjaink.”
Az 1990-es években az amerikai Kongresszusi Fekete Képviselőcsoport nyomására Izrael beleegyezett. Sok héber izraelitának ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak. Ez lehetővé tette számukra a munkavállalást és a kormányzati szolgáltatások igénybevételét. 2002-ben, a második intifáda (palesztin felkelés) idején egy afrikai héber izraelita zenészt megölt egy palesztin fegyveres egy bár micván (zsidó fiúk vallási nagykorúsági szertartása). Az eset után a közösség nagy érdeklődést és támogatást kapott. Újabb megállapodás született a Belügyminisztériummal. Ennek értelmében a legtöbben tartós letelepedési engedélyt kaptak.
Ben-Israel 2013-ban kapott teljes izraeli állampolgárságot, 2014-es halála előtt. A legtöbb követője ezekben a korábbi kampányokban szerzett legális státuszt.
Az Afrikai Héber Izraelita közösség tagjai táncolnak egy felvonuláson az Új Világ Pészah ünnepségen, amely a csoport Egyesült Államokból való kivonulását jelképezi. Dimona, Izrael, 2023. június 2. A közösség a néhai alapítójuk által megfogalmazott bibliai törvények értelmezését követi. Ez magában foglalja a szigorú veganizmust, a dohánytól és kemény alkoholtól való tartózkodást, a szombati böjtöt és a szintetikus anyagok viselésének tilalmát. (AP Fotó/Maya Alleruzzo)
A friss bírósági döntés és a jövő
Azonban ez a folyamat megtorpant. 2015-ben sok, még mindig státusz nélküli lakos kérte a Belügyminisztériumot, hogy lépjenek tovább az ügyükben. 2021-ben közülük 130-an elutasító határozatot kaptak. Körülbelül 50 főnek pedig kitoloncolási végzést adtak ki.
Az Associated Press szerint a Belügyminisztérium azt állította, hogy a kitoloncolással fenyegetettek korábban nem szerepeltek az afrikai héber izraelita vezetők által átadott listákon. Néhányan pedig csak nemrég érkeztek Izraelbe. A közösség szerint azonban a kormány megszegte korábbi ígéreteit, és fellebbeztek a döntés ellen.
„Nem mondhatom, hogy megbántam bármit is, mert szerintem a dolgok okkal történnek az életben” – mondta Hercules. „De azt mondhatom, hogy nyugtalanított a helyzet. Amikor olyan gyerekeid vannak, akiknek látszólag nincs jövőjük abban az országban, ahol születtek, az elkeserítő. A fő célod, hogy motiváltan tartsd őket, nehogy eluralkodjon rajtuk a kétségbeesés. Ez kihívás volt.”
A 2021-es értesítések különösen megdöbbentőek voltak. Sok héber izraelita úgy gondolta, jelentős lépéseket tettek az izraeli társadalmi szövetbe való beilleszkedés felé.
„Mi vagyunk az egyetlen közösség, amely lélekszámához képest 100%-ban szolgál az Izraeli Védelmi Erőkben (IDF)” – mondta Moore. „… Több alkalommal képviseltük Izraelt nemcsak jószolgálati nagykövetként, hanem nemzetközi ügyekben is, mint például az Eurovíziós Dalfesztiválon.” A Dimonában született héber izraelita Eddie Butler kétszer is képviselte Izraelt a nemzetközi dalfesztiválon.
A múlt hónapban hozott pozitív bírósági döntés ellenére a küzdelem még nem ért véget. Hercules elmondta, hogy nyolc, Izraelben született gyermeke közül csak öten kaptak ideiglenes tartózkodási engedélyt. A másik három, mind kiskorú, státusza még mindig rendezetlen. Fellebbezett a bírósághoz tisztázásért.
Moore szerint bár a közösség üdvözli a bíróság döntését – megjegyezve, hogy ez néhányuk számára sorsfordító –, némi gyanakvással fogadták. Az ideiglenes tartózkodási engedély ugyan magában foglalja az egészségbiztosítást és a munkavállalási engedélyt, de egy-két évente felülvizsgálják. Nincs garancia a megújításra. Moore úgy véli, a döntés talán egy lépés volt arra, hogy megelőzzenek egy bírói ítéletet. Az ítélet a 2003-as megállapodásnak megfelelően közvetlenül tartós letelepedési engedélyt és állampolgársághoz vezető utat biztosíthatott volna.
„Cinikus lépésnek tartom, de olyannak, ami mégis a javunkra válik” – mondta Moore. „Mert most már nem a kitoloncolásról beszélünk, hanem arról, hogy milyen szintű státuszt kapjanak ezek az emberek. Innen már tudunk küzdeni anélkül, hogy a kitoloncolás veszélye lebegne a fejük felett. Ez a fenyegetés még a normális életvitelt sem tette lehetővé számukra.”
Ez a friss fejlemény tehát fontos, de nem végleges fejezete az Afrikai Héber Izraeliták izraeli történetének. Küzdelmük a teljes elfogadásért és jogi biztonságért folytatódik. Közösségük kitartása és az izraeli társadalommal való kapcsolata azonban reményt ad a jövőre nézve.
Ha érdekel, hogyan hat a hit a modern társadalmakra, vagy kíváncsi vagy más vallási közösségek életére, nézd meg kapcsolódó írásainkat is – és oszd meg ezt a cikket, ha szerinted is érdemes beszélni róla.
